Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)
Kiss Joakim Margit: A tájkép a szentendrei festészetben 1926–1935 között
A fóvos-expresszív stílustörekvésekkel egyidejűleg jelenség néhányunknál a magyar művészet újabb törekvéseinek a követése is; a Szőnyi köréhez köthető klasszicizáló tendencia, majd Bernáth miszticizmusa — beépítve a saját, részben korábbi, részben újabb nyugat-európai tanulmányútjaik eredményei közé. A vizsgált időszak második felére — nagyjából a harmincas évek elejétől — azonban a tájkép műfaján belül is jellemző lesz a látvány telítődése, a belső élmények dominanciája — vagy olyanformán, hogy a látvány sejtelmekkel telítődik, vagy úgy, hogy a látványélményt átdolgozó emlékkép kerül vászonra. Stilárisan ez a váltás többfelé mutat: az expresszív és a konstruktív törekvések felé, a tárgyiasság új törekvései felé egyaránt. A tájképen belüli szemlélet- és stílusváltozásból az intellektualizálódás, a rendezési szándék válik elsődlegessé, azaz a jelenségek értelmezése, amely élesen különbözik a húszas évek közepének közvetlen látványra irányuló szemléletétől: a festés örömétől, azaz a várakozásteli optimizmustól. JEGYZETEK 1. Például Magyar táj- és életképfestők kiállítása, Műcsarnok, 1927. — A Paál László Társaság ugyan tájképfestőket tömörített, a húszas évek közepétől azonban inkább mesterük emelkedett szellemét kívánták követni, mint egy műfajhoz ragaszkodni. — A Szinyei Merse Társaság tájképfestészeti díja mellett egyik legnagyobb elismerésnek számított a Szinyeidíj, (a Társaság tulajdonképpeni első díja); melyet 1932-ben Czóbel Bélának ítéltek oda. Jellemző, hogy a francia, német, holland elismerések mellett milyen nagyra értékelte Czóbel a Szinyei Társaság elismerését. 2. Réti István: A harminc éves Nagybánya. Második közlemény. Magyar Művészet, 1926/7. 347. o. 3. Réti István: Nagybányai táj, 1900. Mélyzöld lombok között vörös tetők. In: Nagybánya művészet. Kiállítás a nagybányai művésztelep 100. évfordulója alkalmából. Magyar Nemzeti Galéria 1996. 4. Réti idézett mű, 374. és 377. o. 5. Rabinovszky Máriusz: A KUT kiállítása. Nyugat, 1927. Idézi: Rabinovszky: Két korszak határán. Válogatta és jegyzetekkel ellátta: Dávid Katalin. Corvina, 1965. 193. o. 6. Rabinovszky Máriusz: Az Ernst Múzeum csoportkiállítása. Nyugat, 1929. idézi: Rabinovszky M.: Két korszak határán. 207. o. 7. Jeges Ernő levele a szentendrei Ferenczy Múzeum Adattárában 1923-ból. Ltsz.: 67.545.1./25. Paizs Goebelről: „Két fiatal magyar művész kiállítása Párizsban", (Varga Albert és Paizs Goebel) Magyar Művészet, 1925. 233. o. 8. Jeges Ernő: Önarckép, é. п., о., v. 61 x 52,7 cm. MNG tul.; Rozgonyi László: Feketekalapos önarckép, é. п., о. v. 90x70 cm, szentendrei magántulajdon; Kántor Andor 1926 körűire datálja. In: R. L. emlékkiállítása. Ferenczy Károly Múzeum, 1964. Paizs Goebel Jenő: Szent Sebestyén, 1927. o., v. 100x81 cm, MNG tul. 9. Paizs Goebel Szent Sebestyén című vásznának alcíme: Önarckép. 10. Jeges Ernő: Pohárköszöntő, é. п., о., v. 90x101 cm, szentendrei magántulajdon. 11. Bánáti Sverák József: Szentendre, é. п., о., v. 75x100 cm, SzFM tul. 12. Fényes Adolf művét közli: Genthon István: Az új magyar festőművészet története. Magyar Szemle Társaság, 1935. 60. sz. repr. 13. Bánáti Sverák Szentendre című művét Haulisch Lenke a KÉVE képeslapjáról reprodukáltatta (A szentendrei festészet, Akadémiai Kiadó, 1977. 39. sz. repr.). A továbbiakban Haulisch — 1977. Lásd még 11. sz. jegyzet. 45
