Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Bodonyi Emőke: A szentendrei „római iskolások”. Neoklasszicizmus Szentendrén a harmincas évek első felében

Id. Heintz Henrik életrajzát, in. dr. Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. Szent István Társulat. 1944.158.1., ill. Heintz saját maga által összeállított életrajzát. Bp. MTA Művészettörténeti Intézet. Adattár. Ltsz.: MDK-C-I-57/779-1. Heintz csak az 1927-es évet jelölte meg olaszországi tanulmányútjának idejeként. Heintzet 1927-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tanulmányi segélyben részesítette az 1926. Egyházművészeti kiállításon való sikeres szerepléséért, ahol Heintz első díjat nyert Szent Ferenc a madaraknak prédikál с festményével. Heintzet kötelezték arra, hogy a minisztérium tanulmányi segélyét egyházművészeti tanulmányokra fordítsa. Id. 1926. okt. 30-án kelt Értesítő levél az egyházművészeti tanulmány céljából kiutalt rendkívüli segélyről a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. SzFM Adattár. К 67.278.1./22; Heintz utólag rendezte levelezését. Ezt az értesítő levelet saját kezével írott „tanulmányi ösztöndíj Olaszországba" feliratú borítékba tette. SzFM Adattár. К 67.315.1./22-317.1/22. Meg kell jegyezni, hogy P. Szűcs Julianna többi feldolgozásában, ahol Heintz életművével is foglalkozik, nem szerepel a félreértésre okot adó 1934—35-ös római ösztöndíjas év. P. Szűcs is közli az 1927-es olaszországi tanulmányutat. Id. „Római iskola I." с kiáll., Keresztény Múzeum, Esztergom, 1983. A kiállítást rend., kat. szerk., bevezető tanulmányt írta P. Szűcs Julianna; valamint P. Szűcs Julianna: A római iskola. Magyar Művészet, 1919—1945. szerk.: Kontha Sándor, Bp. Akadémiai Kiadó, 1985. 429. 1. 20. Bánovszky Miklós: Női arckép; Pándy Lajos: Női arckép; Heintz Henrik: Női arckép. Id. 18. sz. jegyzet. 21. Heintz: Aktok a tengerparton, 1931—32 körül, o. v. 114x93 cm, J. b. k. HEINTZ. SzFM tul. Ltsz.: 86.12. Éneklő leányok, 1930 körül, o. v. J. b. 1. Heintz. SzFM tol., kiállítva a Műcsarnok 1930—31. évi jubileumi kiállításán. 22. Rozgonyi: Hellas (Kompozíció lovakkal és görög szoborral), 1931 körül, karton, paszt. olaj, 46,5x66,5 cm. J. j. 1.: Rozgonyi. Bp. MNG tul. Ltsz.: F. k. 2475. Kiállítva A magyar művészet 1850-től 1932-ig с kiállításon, Műcsarnok, 1932. Görög emlék (Fehérruhás nő), karton, temp., 80x63 cm, repr. in. 1981. emlékkiáll. katalógusában. Id. 8. sz. jegyzet. Paizs Goebel: Kompozíció 1931. o. temp., fémfesték, falemez, 127x89 cm. J. j. 1.: Paizs Goebel 931. Mgt. Élet, 1932. o. v. 97x75 cm. J. j. 1.: Paizs Goebel 933. Mgt. Görög emlék (Hellasz), 1933. temp., falemez, 99x60,5 cm. J. j. 1.: Paizs Goebel 933. Mgt. Mindhárom kép reprodukciója in. Verba Andrea: Új Művészet, 1996. július. Valamennyi kép kiállítva Paizs Goebel Jenő emlékkiállításán, Szentendre, Képtár, 1995. június 11—júl. 30. kiáll, rend.: Verba Andrea. 23. Szentendrei részlet, 1930. o. v. 110x62 cm, J. j. 1.: Freytag 1930. Bp. MNG tul. Ltsz.: 6670. 24. Szent Imre és Szent Gellért, repr. in. Magyarság, 1932. okt. 2. melléklet. Ugyanez reprodukálva in. Turchányi i. m. 6. kép. A festmény holléte ismeretlen. 25. A Szőnyi-kör neoklasszicizmusáról ld. Zwickl András tanulmányát: Neoklasszicizmus a 20-as évek magyar festészetében, in. Ars Hungarica, 1993/2. 203—211. 1. P. Szűcs Szőnyi Árkádia-vonulatát a római iskola egyik fontos előzményeként tartja számon, mint ami összeköti „a naiv, akadémikus klasszicizálást a tudatos, tételes újklasszicizmussal" in. P. Szűcs: A római iskola, i. m. 37. 1. 26. U. o. Zwickl, illetve Zwickl A.: Nagybánya és az aktfestészet, in. Nagybánya művészete. MNG. 1996. márc. 14—okt. 20. kiállítása nagybányai művésztelep 100. évfordulója alkalmából, kat. 256—259. 1. Zwickl Deli Antal és Paizs Goebel Jenő művészetének Szőnyiék neoklasszicizmusához rokonítható vonásait elemzi. 27. Bánovszky Miklós (1895—1995) 1913-ban tanul Münchenben. A Képzőművészeti Főiskolát még az 1. vh. előtt kezdi el. 1918-ban Nagybányára látogat. Rozgonyi László (1894—1948) 1913-ban szintén Münchenben tanul, itt ismerkedik meg Bánovszky Miklóssal. 1914-ben Nagybányára látogat. A Képzőművészeti Főiskolát az 1. vh. előtt kezdi el, majd 1921-től folytatja tanulmányait. 1926-ban Franciaországba megy Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjjal. Pándy Lajos (1895—1957) 1914-ben jár Nagybányán, a Képzőművészeti Főiskolán Fe68