Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Bodonyi Emőke: A szentendrei „római iskolások”. Neoklasszicizmus Szentendrén a harmincas évek első felében

JEGYZETEK 1. Németh Lajos: Modern magyar művészet. Bp. Corvina, 1968. 104—105. 1. Haulisch Lenke: A szentendrei festészet. Bp. Akadémiai Kiadó, 1977. 23. 31—35. 1. Tóth Antal: Művésztelepek. Szentendre. In. Magyar művészet 1919—1945. Bp. Akadémiai Kiadó, szerk.: Kontha Sándor, 1985. 88. 1. Tóth Antal: Szentendrei művészet 1945 után. In. Studia Comitatensia 20. Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Lóska Lajos. Szentendre. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1990. 11—12. 1. 2. Németh Lajos Bánovszkyt és Pándyt is egyaránt a római iskola híveiként nevezi meg. Haulisch különbséget tesz az egyes művészek római iskolához tartozásának mértéke között, i. m. 23. 31—35. 1. Tóth Antal az első tanulmányában együtt említi a római iskola híveiként Bánáti Sverákot, Heintzet, Jegest, Pándyt és Rozgonyit, és ezt a római ösztöndíjjal hozza kapcsolatba, holott Heintz és Pándy nem voltak római ösztöndíjasok. Második említett tanulmányában — Haulisch-hoz hasonlóan — különbséget tesz az egyes művészek római iskolához tartozásának mértéke között, i. m. Tóth. Művésztelepek. 88. 1. i. m. Tóth. Szentendrei művészet 1945 után. 11. 1. 3. Haulisch és Tóth is átmenetinek minősítik Bánovszkyn és Rozgonyin kívül Bánáti Sverák és Pándy kötődését a római iskola eszmeiségéhez. Haulisch i. m. 23. 1. Id. még Rozgonyi László emlékkiállítása. 1963. MNG. kat. 5. 1. előszó: Haulisch Lenke. Tóth A. i. m. (Szentendrei művészet 1945 után) 11. 1. 4. A nyolcvanas évektől kezdődően figyelhető meg ez a tendencia, amikor a neoklasszicizmus mint művészettörténeti jelenség kutatott téma lett. Pándy: Fekvő női akt és Női arckép, Heintz: Aktok a tengerparton с képei gyakran szolgáltak példaként a klasszicizálás igazolásául. Másik oldalról azonban ezek a művek valóban az egyes életművek legreprezentatívabb darabjai közül valók. 5. Id. Kántor Andor visszaemlékezését a szentendrei művésztelep életéről.: A szentendrei művésztelep története. Irattári Adatok, 1952. Lejegyezte Somogyi Árpád. MTA Művészettörténeti Intézet. Adattár. Továbbiakban: Kántor A. (Somogyi) MDK-C-II-52/2. 6. Id. Haulisch i. m. 23. 1. Egyértelműen elítéli Heintz és Jeges római iskolás igazolását. 7. Id. Kántor A. (Somogyi) i. m. „Heintz, Jeges, Pándy alig festettek tájképet". Haulisch bár nem tagadja, hogy festettek tájképeket, mégis jelentéktelen műfajnak tekinti az életművekben. Egyébként ő foglalkozott a legrészletesebben az említett művészek munkásságával, de művészetük különböző szakaszait szelektíven kezelte, i. m. 33—34. 1. 8. Rozgonyi (1894—1948) SzFM kat. előszó, Kántor Andor, 1964. okt. 25—

dec. 6. 1963. MNG. kiáll, rend., kat. szerk.: Haulisch Lenke 1981. Művésztel. Galéria, Szentendre, előszó Kántor Andor; kiáll, rend., tanúim. Mucsi A. Bánovszky (1895—1995) életében több fontosabb kiállítás volt, a két legutóbbi: 1985. Szentendre, Képtár, rend.: Mucsi A. 1994. Szentendre. Műhely Galéria, rend.: Szakács Imre, kat. szerk.: Hann Ferenc. Bánáti Sverák József (1898—1951) emlékkiállítása. Szentendrei Képtár, freskóterem, rend.: Mucsi A. 1981. 9. Az 1928-ban létrehozott Szentendrei Festők Társaságának alapítótagjai Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos és Rozgonyi László. 10. Erről a szakadásról számol be Kántor Andor (ld. 5. sz. jegyzet), Haulisch Lenke ez alapján tárgyalja az érintett életműveket. Haulisch i. m. 23. 95. 1. 139. sz. jgyzt. ld. még Tóth A. i. m. Szentendrei művészet 1945 után. 11—12. 1. 11. A nyolcvanas évektől kezdődően a szentendrei művészetet összefoglaló jelleggel bemutató kiállítások, katalógusok műtárgyjegyzékeiben gyakran megfigyelhető ez a jelenség, és összefügg azzal a bizonytalansággal, ami a római iskolás életművek megítélését jellemzi. 66