Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Tóth Antal: A Szentendrei Festők Társasága, a városba látogagó művészvendégek, valamint a szabadiskola résztvevői és a szentendreiek kapcsolata más művészeti társaságokkal 1926–1935 között

nye, a megoldatlan társadalombiztosítás kérdése egyaránt szerepet játszott. Nagyjából egyenlő súlyú szempont volt a képzőművészet elvi és eszmei problémáival, ha ugyan nem jelentősebb. Leginkább karakteresen a modern törekvések képviselői és a szocialista tanok hívei határozták meg működésük eszmei szempontjait és támasztottak követelményeket, elvárásokat a csoporttagok művészetével szemben. A művésztársadalom nagyobbik része gyakorlatias szempontok szerint szövetkezett; az érdekeltségi viszonyok nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy egy-egy művész több társaság tagja legyen párhuzamosan. A szentendrei művésztársadalom tagjainak túlnyomó többsége a korszak két progresszív csoportosulásában: a KUT-ban és az UME-ben fordult elő kiállítóként. így a KUT-ban működött: Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Szobotka Imre, Diener Dénes Rudolf, Hincz Gyula, Mészáros László, Barcsay Jenő, Gráber Margit, Ilosvai Varga István, Kántor Andor, Kelemen Emil, Korniss Dezső, Mattioni Eszter, Miháltz Pál, Módok Mária, Paizs Goebel Jenő, Vörös Géza, Vörösné Karikás Ily, Feszty Mása, Tipary Dezső, Vajda Lajos, Freytag Zoltán stb., tiszteletbeli tagként Tornyai János. Korszakunk határán túl, tehát az 1935 utáni szentendrei művészéletből: Gadányi Jenő, Lehel Mária, Anna Margit, Ámos Imre, Beck Judit, Novotny Emil Róbert, Bródyné Pollatsek Lilly, Kühner Ilse, Pap Gyula, Bálint Endre, Bán Béla, Cserepes István, Domanovszky Endre, Richter (Vajda) Júlia, Szántó Piroska, Czóbel Béla, Bene Géza, Göllner Miklós, Deli Antal, Schubert Ernő stb. Tisztséget Kmetty János és Módok férje, Perlaky Ede töltött be, ezért is vált a Perlaky—Módok házaspár a KUT szentendrei „sejtjévé". Házukba olyan művészek jártak vendégségbe, mint Dési Huber István, Medgyessy Ferenc, Egry József stb. A KUT-tal hol együtt, hol függetlenül funkcionáló UME-ben található szentendrei művészek: Barcsay Jenő, Miháltz Pál, Hincz Gyula, Kántor Andor, Rozgonyi László, Vörös Géza, Paizs Goebel Jenő, Ilosvai Varga István, Kirchner (Elekfy) Jenő; — a következő időszak szentendrei szereplői közül: Gadányi Jenő, Bene Géza, Göllner Miklós, Schubert Ernő, Friml (Fónyi) Géza, Krocsák Emil, Domanovszky Endre, Vaszkó Erzsébet, Deli Antal. Tisztséget viselt Miháltz Pál, Friml (Fónyi) Géza és Kirchner (Elekfy) Jenő.

31 A szentendreiek köréből ilyen tömegesnek mondható részvétel nem tapasztalható más művészeti egyesületekben, de találunk szentendrei művészt az alábbi csoportosulásokban is. A Nagybányai Festők Társaságában Apáti Abkarovits Bélát, Pirk Jánost; a KÉVE-ben Deli Antalt,* Conrad Gyulát, Friml (Fónyi) Gézát,* Paizs Goebel Jenőt, Rozgonyi Lászlót, Bánáti Sverák Józsefet, Barcsay Jenőt; a Magyar Képzőművészek Egyesületében Conrad Gyulát, Szamosi Soós Vilmost, Péchyné Rónay Kingát; a Magyar Képzőművésznők Egyesületében Szuly Angélát, Péchyné Rónay Kingát; a Paál László Társaságban Jeges Ernőt, Diener Dénes Rudolfot, Feszty Mását, Förstner Dénest, Tornyai Jánost, Ilosvai Varga Istvánt, Pirk Jánost,*; a Benczúr Társaságban Jeges Ernőt, Hein^z Henriket, Bánovszky Miklóst; a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületében Conrad Gyulát, Kmetty Jánost, Barcsay Jenőt, Szobotka Imrét; 13