Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban

M.J: A múzeumi szakma nem látványos és a megtérülése is kétséges. Mindenki rászorul a mellékesekre, ami a munkamorált is meghatározza. Ez egy objektív helyzet, sem a belső, sem a külső feltételek nem azt segítik, hogy csak a munkájával foglalkozzon a dolgozó. Ez ráadásul demoralizáló is. Egyébként magas szakmai színvonalon teljesítenek. K.M.: Erőn felül teljesítenek a kollégák. A muzeológus rájött arra, hogy a közművelődéssel az ő munkája domborodik ki, hogy a munkáját nem csak a szakma, hanem a nagyközönség is látja, szereti. A dolgozók 70%-a tartja a csoportnormákat, ami magas arány. Szolgálunk. S.S.: Részben más szakembergárdával dolgoznék. Drasztikus váltásra nem törekszem. Szentendreiek irányában féltékenység mutatkozik, ami abból eredhet, hogy régen a szentendreiek (a központban lévők ) kissé magasabb bért kaptak. Ez ma már nincs így. A művészettörténészek szemléleti problémákkal küzdenek - de köztük sok kolléga kitűnően dolgozik. A szakmai háttérmunkát háttérbe szorítja némelyekben az a törekvés, hogy csak a nagy, látványos kiállítások megrendezésére koncentrálnak. Cs-né B.É: A munka nem összehangolt, így a jó képességű munkatársak nem tudnak hatékonyak lenni. Nincs visszacsatolás, de ezt nem is szokták meg. A kritikára felháborodnak. Értekezletek hiányában nem látom, ki mit dolgozik. A Skanzen mobilitása tetszik: felült az igényeknek és megvalósítja, amit a látogató kíván. A szakmacsoportok közti összhangot rossznak tartom, nem megfelelő a koordináció közük, bár az egyes szakemberek igen jó képességűek. Cz.-né: A kolléganők idős, nyugdíjas asszonyok, akik rászorulnak a munkára. K.-né BE.: Nincs összefogva a társaság, egymás munkájáról csak "pletyka szinten" tudunk. Szét van hullva a múzeum. F.T.: A fizetés arányában sokan túl is teljesítik a "normájukat". Sz.D: Sok ötlet van a munkatársakban, de nem tudjuk megvalósítani. Hiányzik, aki összefogná a megvalósítást a múzeum hasznára. H.F: Minőségi munkatársakat vennék fel, akik "mellesleg" profik, de hittel, szenvedéllyel dolgoznak. Rettenetes, hogy nincs értekezlet: nem ismerjük egymás munkáját. 7. Ön szerint a jelenlegi foglalkoztatási szerkezet, a közalkalmazotti jogviszony hogyan befolyásolja a múzeumok működését''' L.K. .: A múzeum soha nem profit-orientált. A közalkalmazotti Tv. nem ösztönöz, de behatárol. Emiatt a múzeumok lassú sorvadásnak indulnak. F.R.: Nem segíti a munkát a közalkalmazotti jogviszony. A besorolásnál az dönt: ki mit végzett hajdanán, s nem az, hogy ki miként dolgozik ma. A teljesítményre való ösztönzést ez nem segíti. A gyengén dolgozókat igazából el sem lehet küldeni. A Kjt. a szakirányú képesítés megszerzését előírja, de azt nem biztosítja, hogy ezáltal a dolgozó előbbre is lépjen. Sem erkölcsi sem anyagi előrelépést nem jelent egy szakképesítés megszerzése. M.J.: Amíg a kultúra értéktermelő képességéről alkotott szemlélet nem változik, addig mindegy, milyen jogviszonyban dolgozunk. K.M.: Közalkalmazotti státusz nem segíti a múzeumi munkát. A kollégák nem a bérezés miatt vannak itt, hanem mert "megszállottak". Nincs non-profit törvény sem - ami biztosítaná a kitörés lehetőségét. Őpusztaszer megítélésével óvatos lennék, de van pl. Postamúzeum, Fotográfiai Múzeum, amelyek példát adhatnak ehhez. S.S.: A közalkalmazotti jogviszony egyfajta biztonságot acl. Alapvetően az anyagi bázissal jelesül a bérekkel - van goncl. A jelenlegi béreket megalázónak tartom. A közalkalmazottakat az államnak meg kellene becsülnie. Most mindenkinek az az érdeke, hogy mellékest keressen. A jogviszony jó, a bértábla is, de az alapszorzót kellene felemelni. Cs-né B.É.: Hátráltatja a munkát, nincs motiváció, nincs megélhetési lehetőség. A múzeumot más formában - pl. KHT-ban - lehetne csinálni, talán jobb lenne. A szellemi tevékenység ТВ, 342