Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Mementó. Kesserű Kálmán a szentendrei járás volt főszolgabírája

SCHLEININGER TAMÁS MEMENTÓ KESSERÜ KÁLMÁN A SZENTENDREI JÁRÁS VOLT FÓSZOLGABÍRÁJA A II. világháború Szentendre környéki lengyel menekültjeinek írásos nyomai után kutatva találkoztam először Kesserü Kálmán nevével. A szentendrei Ferenczy Múzeum Adattárának 1024-75 számú iratcsomagja, vizsgálódási terü­letem mellett, egyéb információkat is tartalmaz a volt szentendrei főszolgabíró tetteiről, egy olyan időszakban, amikor a szélsőséges feltételek /háborús évek/ egész embert kívántak a járás élén. A tanúsítványok, nyilatkozatok az igazoló bizottság által hozott nemleges határozat elleni fellebbe­zéshez szolgáltattak "érv-anyagot". Tartalmukból egy ember, olykor hősiességig fokozódó mély humanizmusa rajzolódik ki. A dokumentumok ismertetése előtt azonban ismerkedjünk meg röviden Kesserü Kálmán ad­digi életútjával! 1899-ben született Dunaszentbenedeken. A középiskolát a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium főgimnáziumában végezte. Az intézmény szellemisége egész életére mély be­nyomást gyakorolt. 18 évesen behívták katonának, majd a katonaévek letöltése után hallgatója lett a Pázmány Péter Tudományegyetemnek, ahol 1920-ban jogi diplomát szerzett. Hivatását gya­kornokként kezdte a vármegyénél, majd a hivatali ranglétra fokain haladva, 1941-ben forduló­pont következett be életében: megválasztották a szentenrei járás főszolgabírájának, 16 község elöljárójának. /1. sz. fotó. Kessertl Kálmán/ És itt térjünk vissza az adattári iratokhoz! Teljes terjedelmükben, időrendben közlöm őket, a nyilatkozók neveinek feltüntetése nélkül /esetenként státuszukat, hivatali beosztásukat megjelöl­ve/. Tehát az anyag: "Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltára. Másolat. Nyilatkozat. Alulírott mint a piliscsabai izraelita hitkösség elnöke, ezennel igazolom, hogy Kesserü Kálmán a szentendrei járás volt főszolgabírája, Piliscsaba községből az elöl­járóság előterjesztésére 8 /nyolc/ zsidó családnak, összesen 22 személynek adott enge­délyt Budapestre való költözésre és így ezen családoknak nem kellett a csillaghegyi gettó­ba vonulniuk. - Budapest, 1945. július 10-én. Olvashatatlan aláírású s.k. Hit. elnök. - Előttünk: Teljes név s.k., olvashatatlan aláírású s.k. Alatta kézírással: 2040/es. 1949-284/Kiadm. 1949. szám Hogy ez a másolat a budapesti Népbíróság, mint igazolási fellebbezési bíróságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárában őrzött Nb.Ig.XVL 938/1947/9. sz. iratainál lévő eredetivel egyenlő, igazolom. Budapest, 1949. szeptember 30. Körpecsét Teljes név vm. főlevéltárnok" 1 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom