Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

tanulságos tartalommal jelenik meg. A helyes táplálkozás tanait hirdeti, és ezzel az emberiség nemesítését szolgálja. A mi elvünk is ez; a helyes életmód az élet alapja. "Szeged, 3. sz. 8. ol. Lásd FMD 81.136.2. 24./ ANTOLIK Árpád, idézett újságcikk. 25./ DR. BOROS Lajos - DR: SOPRONI Sándor SZOMBATHY VIKTOR, 1977. 45. 26./ Ld. PETHŐ Zsoltné Németh Erika, 1983. 57. "Csősz utca" címszó alatt. "A szőlőskertek, később pedig a gyümölcsösök szélén több helyen is ott guggolt a nádból, gallyakból összetákolt ki csőszkunyhó, ahonnan a csősz riogatta a gyümölcsöket dézsmáló madársereget, vagy hívatlan vándorokat. A város külön tartott csőszöket, akik fizetést és ruhát kaptak. 1878-ban 3 csősz dolgozott a városnak /.../" 27./ DR. BOROS Lajos stb.: i.m. 50. 28./ A mű eredeti címe: FRANZ SCHAMS: Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange... Pesth 1833. I-II. kötet /Szentendréről a IL kötetben szól a 34-38. oldalakon. Teljes fordítását lásd: I. Sándor Ildikó Szelényi László, 1980. 48-49./ 29/ PETHŐ Zsoltné Németh Erika i.m. 97. "Kadarka utca" címszó alatt. 30./ DR. BOROS Lajos stb.: i.m. 51-52. 31./ DR. BOROS Lajos, stb.: i.m. 74. 32./ DÓKA Klára, 1981. 107-108. Idéz a Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Buda, 1865. 252-253-ból. 33/ Szentendre m. város kataszteri birtokíveinek összesítése 1932. A kataszteri birtokív száma: 1951. ld. FMD 74.590.4. 34./ Az 1921-es adatok - Antolik Arnold későbbi megállapítása szerint - azonosak az 1915-ös évvel, ezért nem szerepeltetjük a fent említett időszakot. 35./ A képviselőtestület 1886. március 2-i, június 28-i ülésének jegyzőkönyve. PML V. 37.1. 36./ G.SIN Edit, 1979/b. 33. 37./ Ld. DÓKA Klára, 1981. 110. Idéz a Magyarország helységnévtára 1863. I. 740. A magyar korona országainak helységnévtára 1873. 1233.; 1877. 934.; 1882. 795-ből 38./ Szentendre város képviselőtestületi jegyzőkönyve 1922. 3464 sz. 39-/ Pethő Zsoltné Németh Erika i.m. 176. 40. PETHŐ Zsoltné Németh Erika i.m. 37. 41/ DR. BOROS Lajos stb.: i.m. 55-56. A képviselőtestület 1886. március 2-i, június 28-i ülésének jegyzőkönyve. PML V. 37.1. 42./ DR. BOROS Lajos, i.m. 60-61. 43./ DR. BOROS Lajos, i.m. 77. 44./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 108. Idéz a Szentendre város KT 1891. 1736. számból: PML Szentendre város Képviselőtestületi jegyzőkönyve 1922. 3464. sz. 45./ Mérnöki jelentés Szentendre szénkészleteiről FMD 75.21.1. 46./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 178. "A városháza középső, földszinti részét a 18. században alakították ki. 1811-ben bővítették először. Jelentősebb változást hozott az épület formájában az 1924-ben dr. Starzsinszky László polgármester idején történt nagyarányú bővítés. Möller István műépítész tervei alapján építették meg a keleti főhomlokzatot, a barokkos oromfalat és az oszlopokon nyugvó, kissé hivalkodó erkélyt. Ezzel elvesztette eredeti formáját, és a város legnagyobb épülete lett. Ma már csak a földszinti folyosó és a kapualj emlékeztet a 18. századi épületre." 47./ G.SIN Edit, 1979/b. 52. 48./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 174. Idéz a Pest Megyei Hírlap Szentendre с melléklete 1958. jún. 28-i számában megjelent dr. Baksay Leona: A szentendrei rózsa с cikkéből. Ha már a növényeknél tartunk, engedtessék meg, hogy egy újabb kuriózumról írjunk! "Szentendrén él egy vadrózsafaj, amely növénytani ritkaság. A világon egyedül nálunk található. A ragadós, szőrös levelű vadrózsafaj több tízezer évet vészelt át. A jégkorszak utáni növénytakaró maradványa. Érdekessége, hogy nem kereszteződik más rózsákkal. Régen igen elterjedt virág volt. Sokáig rejtőzködött az emberek szeme elől. Az 1920191