Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Bódi Zsuzsanna: Lakodalmi szokások Ipolytölgyesen
A vőlegény lakodalmi viseletének változása: Időszak 20-as évek 30-as évek 40-es évek Viselet zsinóros, leppencses nadrágos magyar öltöny zsinóros, leppencses nadrágos magyar öltöny zsinóros, leppencses nadrágos magyar öltöny 50-es évektől öltöny Ing tűzéssel díszített, álló galléros, páhás ing mízlivel díszített, fehér gombos, páhás ing mízlivel díszített, fehér gombos, páhás ing készen vett ing Melldísz mellén rozmaringág, fehér hímzett zsebkendő bokréta v. rozmaringág, fehér hímzett zsebkendő bokréta bokréta A második világháború alatt a falu lakosságának értékei elpusztultak. A vőlegényruhákat Ipolyszalkán, a vőlegényingeket Ipolykiskeszin csináltatták, a háború után nem volt mód pótlásukra, így maradt el viseletük a kalaphordással együtt. A cukros vízbe vagy tojásfehérjébe majd aranyporba mártott „aranyos rozmaring" tönkretette a ruhát, ezért egyre inkább kiszorította a készen vett bokréta. A rozmaring legtovább a vőfélyek kalapján maradt meg. (7., 8.kép) A századelőn a násznagyok a lakodalom főszereplői közé tartoztak. A polgári esküvőn tanuként vettek részt. A vőlegény násznagya a lakodalom során botjára erősítve vitte a jegybe kapott kendőt. Lakodalmi jelképei a vizsgált időszakban fokozatosan megváltoztak: . Időszak 20-as évekig 30-40-es évek 50-es évek 60-as évektől Násznagybot botján nyakbavaló vagy gombos kendő, a bot végén almába szúrt aranyos rozmaring botján kasmír kendő, a bot végén almába szúrt aranyos rozmaring (5-, 7.kép) botján necces kendő, a bot végén almába szúrt rozmaring Melldísz mellén rozmaring mellén rozmaring vagy borkéta bokréta bokréta A lakodalmi menetekben és az étkezések során a násznagyok kitüntetett helyet kaptak, ez máig megmaradt, talán azzal összefüggésben, hogy a házasodó fiatalok kereszt- vagy bérmaszüleiként a lakodalmi költségekből tetemes részt vállalnak. Ma is meglevő feladatuk az egyházi szertartás költségeinek rendezése. A 70-es évektől a násznagyok a keretes során is jelen vannak, a vőlegény keresztanyjának szerepét keresztapja vette át, ezzel feladatköre bővült. A vőlegény kereszt- vagy bérmakeresztanyjának a keretes hagyományos rendje szerinti szerepe megszűnt, a menyasszony keresztanyja azonban máig gondoskodik a menyasszonykalácsról. A fiatalok keresztanyjai a 60-as évekig koszorús menyecskeként a. papnak és a kántornak szánt lakodalmi ajándékok átadói is voltak. A lakodalom kitüntetett szereplőiként való elismerésük jele, hogy máig fő hely illeti őket a lakodalmi asztalnál. A vőfélyek szerepe a századelőtől napjainkig egyre inkább előtérbe került. Ezt mutatja a vőfélyek számának növekedése is. A századfordulón a házasodó fiataloknak még csak l-l vőfélyük 74
