Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Bódi Zsuzsanna: Lakodalmi szokások Ipolytölgyesen

A vacsora alatt elhangozó étel beköszöntők л század eleji lakodalmi étrendben szereplő étele­ket veszik sorba: Leves Érdemes vendégek nem üresen jöttem, Étellel terhelve van mindkét kezem. De mielőtt hozzányúlnának kanállal, Buzgó szívvel hálát adjunk az Úrnak. De hogy én itten sokat ne papoljak, És a forró táltól sebeket ne kapjak. Vegyék el kezemből a forró tálat. Melyet már ujjaim tovább nem állnak. A hátam mögött még vagy 20 legény vagyon, Azoknak is kezét süti igen nagyon. Ne tántorogjék hát most előttem senki. Mert a nyakát hamar leforrázom neki. Itt tehát a leves, melyet adott jó hús, Azért hát senkinek szíve ne legyen bús. Nosza muzsikások szóljon a víg tus! Ezzel mondom: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Tormás hús Gyenge borjúhús, mit hozok tormával. Csak 30 tavasszal járt az anyjával. Gyengesége miatt a szénái nem ette, Szegény gyenge állat csak a korpát nyelte. Ezért a tormáért jó sokat fáradtam, Magyarország nagy részét bejártam. Ezt is a Maros közben ástam, Szerencsémnek tartom, hogy reá találtam. Ez az erős eledel való csak a magyarba, Nem igen fér ebből a német gyomorba. Van még több étel, ne siessetek. Ez erős ételből keveset egyetek. Tessék hát a torma gyenge borjúhússal, Kínálja társát ki-ki borral. Egyék hát uraim jó epetussal, Ehhez a cigány is tartozzék egy tussal. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom