Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Bódi Zsuzsanna: Lakodalmi szokások Ipolytölgyesen

Hozzátok fordulok édes jó szüleim, És kik jelen vagytok testvéreim, rokonaim. Bocsássátok meg, az Istenre kérlek, Ha valami bármit vétettem tinéktek. Kísérjetek ti is az Isten házába, Kérjétek az Istent értem imádkozva. Bő áldását adja szent házasságomra, Induljunk a Szentháromság nevében, E nagy utunkban vezéreljen Isten. Ezután a két menet külön-külön elindult a templomba. Muzsikaszóval, dalolva vonultak. A leggyakrabban az alábbi dalokat énekelték:

23 1. Akkor szép a kislány, Mikor koszorú van a fején. Megy az Isten házába, Ráborul az úrasztalára. Csattos imakönyv a kezébe, Régi szeretője jár az eszébe. Páros csillag az égen, Ragyog a fekete szemében. 2. Lakodalom van a mi utcánkban, Férjhez megy a falu legszebb lánya, Hivatalos vagyok oda én is, El se mennék, ha százszor üzennék is. 3. Ucca, ucca, ucca, ucca, kistölgyesi ucca, A Jóisten gyászba borította, Hogy borítsa be az egész világot, Mért nem adnak a bakának hosszú szabadságot. Ucca, ucca, ucca, ucca, kistölgyesi ucca, Utoljára megyek végig rajta, Utoljára megállok egy háznál, A szeretőm, kisangyalom rácsos kapujánál. Népszerűek voltak a következő dalok is-.

24 1. Nem mind legény, aki magát tartja, Csak a priccses nadrág feszül rajta, Nem tudja a szénát rendre vágni, Mégis a málészájú lányhoz akar járni. 49