Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban

A látogatók egy harmada a belépő díjon felől még átlagosan 251 Ft-ot hagy a múzeumokban: vásárol, ami kapható, legtöbbször képeslapot. Igen nagy volna íizigény viszont kiadványokra, tájékoztatókra. Ugyanígy: a hiányzó szolgáltatásokról sokan panaszkodnak; majd egyharmada a válaszadóknak még természetes szükségét sem tudta kielégíteni, de minden ötödik látogató szeretne lepihenni, vagy felkeresni egy büfét és sokan telefonálnának is. Az igények szerint Szentendre múzeumai akár a hajszolt turista "pihenő - övezeteivé" is válhatnának... 5.4. TÁRGYAK, TÉNYEK ÉS PÉNZEK A múzeumok (PMMI) anyagi helyzete válságos. A megyei igazgató szerint ha további "takarékossági intézkedéseket" kellene végrehajtani, az már a szakmaiságot veszélyeztetné. Az intézmények finanszírozása - mivel közvetlenül a megyei önkormányzathoz tartoznak ­ráadásul évente a lobbyérdekeken múlik és a maradék-elv érvényesül. Az elmúlt két évben ­a reálfinanszírozásnak egyébként búcsút mondott múzeumok - így jelentős elvonásokat éltek meg, fejlesztéseik, beruházásaik leálltak. Ma a PMMI által felügyelt szentendrei és tájmúzeumok egy évben körülbelül a negyedéből gazdálkodnak, mint pl. egy nagyobb kórház. 31 múzeumot, gyűjteményt és a központi adminisztrációt 1995-ben 140 millió betervezett költségvetési forintból tartanak fenn, amelyhez 77 millió Ft az átvett pénzeszköz. Mára már ismert, hogy ehhez a PMMI saját (jegyár és egyéb) bevételeiből 20,4 millió Ft-ot tett hozzá, ami a tervezett költségvetésének 14,5%-a! A múzeumi és a non-profit törvény hiánya, de akár a Kjt.-ből eredő szabályzási gondok eleve olyan körülményeket teremtenek a múzeumok gazdálkodása számára, amelyeket saját erőből egyszerűen nem képesek áthidalni. Ma a normává emelt kötelező feladatnak: az értékek, műkincsek tárolásának, megőrzésének is alig tudnak eleget tenni. A gazdálkodási feltételromlás oka nem az alaptevékenység helytelen értelmezése, vagy más, idegen elemek: az általános válságjelenségek az alapvető indokai a PMMI mai pénzügyi - finanszírozási problémáinak. A tárgyszerűséghez tartozik, hogy a PMMI adminisztrációja jelenleg nem könnyíti meg a saját dolgát. Okmányolása, nyilvántartása, statisztikái nehézkesek, formulái, adatgyűjtési módszerei elavultak. Sem a kontrolling, sem a monitoring funkciók nem érvényesülnek kiszámíthatóan - hibádzik a team-munka, az eligazító és az értékelő értekezletek rendszere. A menedzsment számára nincs külön vezetői irányítási rendszer, de nincs számítógépes hálózat, adatbank - a gépesítés első lépései történnek meg. Az egyre terebélyesedő és szépen megőrzött kiadványozási munka előkészületei még hagyományos írógépen folynak, az archiválás sem elektronikus, amely rendkívül sok - amúgy hiányzó raktározási - gondot oldana meg. Alacsony szintű a telefónia, amely pedig E-mail rendszerben lecsökkentené a postaköltségeket. Ad-hoc terhelés mellett, gyakori átfedésekkel dolgozik a szakemberkör, aki egyébiránt kimagaslóan felkészült és jelentős innovatív tartalékkal rendelkezik. Mindezt talán az anyagi fennmaradásért folyó küzdelem mindenek feletti prioritása magyarázza. Az elérhető és feldolgozott okmányok, vagy az elkészített interjúk elemzése alapján nem bontható szét tisztán: melyek a menedzsment belső, szerkezeti gondjai, s mely jelenség oka a krónikus pénzhiány. A gazdálkodásban nyoma van az első vállalkozói jellegű tevékenységeknek, elsősorban a régészeti ágazatban. Az itt kitermelt többlet ugyan a feltétlen szükséges belső lemaradás­pótlásra szolgál, és mindez tovább csak a szakmai tevékenység kárára fokozható. A belső innováció azonban már rátalált azokra a gondolati pályákra (szervezeti önállóság, új szervezeti forma, vállalkozási tevékenység, lokális, intézményi szolgáltatások, a belső és a szervezetközi együttműködés javítása, jobb PR és marketing, arculatformálás, stb..) amelyek nagyobb befektetés nélkül többletbevételhez juttatnák a PMMI-t. Ugyanis a költségvetési egyensúly fenntartásának kiadás-csökkentő, lefaragó lehetőségeit a munkatársak nem látják. Az elindítható - például energetikai - programok kizárólag külső, akár megyei, akár más forrásokból finanszírozhatóak, 349

Next

/
Oldalképek
Tartalom