Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban

4.2.1.2. Tartalmi elemzés 4.2.1.2.1. Vezetés irányítás - személyzeti munka Az 1990. évi beszámoló egyik leghangsúlyosabb mondata az új önkormányzatokkal való kapcsolatfelvételre utal. Tervszerű, kiegyensúlyozott belső életről olvashatunk, egy lezajlott revizori vizsgálat után. A 91-es év kiemelt személyzeti eseménye a lezajlott vezetőváltás volt, a beszámolóból további részleteket nem tudhatunk meg. 1992-től ez a fejezet kitér valamennyi Pest megyei intézmény részletes elemzésére. Az átszervezés éve ez: az eddigi hét központi osztály helyett két főosztály tevékenykedik Szentendrén, ami együtt járt személyi létszámcsökkenéssel is. Ez szinte kizárólag a teremőröket érintette. Ez évben vezették be gazdasági megfontolásból - a téli (csökkentett) nyitva tartást. A szakmai létszámot a központban megerősítették. Ez az év a régészet - elsősorban technikai - megerősítésének esztendeje volt, de fejlesztésekről is határoztak. Az 199З. évi dokumentum a tájmúzeumi rendszer további fejlesztése felett kongat vészharangot, anyagi okokból. Megjelenik a kárpótlási problematika: Szentendrén ez a Ferenczy Múzeum épületét érinti. Döntés nincs. A szentendrei képzőművészeti főosztályon több mozgás volt, személyi hiányokról és hiányosságokról ad számot az okmány. 1994-ben a beszámoló arról tájékoztat, hogy személyi okokból a kiállítások prioritása megszűnik. Ezzel együtt a megyei irányítás döntést hozott arról, hogy a kortárs képzőművészet segítésére a Múzeumigazgatóságról leválasztott új szervezetet hoz létre. A múlt évben megkezdett régészeti feltárás befejeződött, amely az intézmény történetének legnagyobb szabású ilyen munkája volt. Ez a múzeológiai főosztály munkatársaira jelentős terheket rótt. Továbbra is gondot jeleznek a képzőművészeti főosztály vezetése irányából, illetve felmerül, hogy személyi okokból a muzeológusi munkában meglévő lemaradásokból nem sikerült ez évben sem lefaragni. Az 1995. évi beszámoló gazdálkodás-orientált vezérgondolatokat tár fel. Nemcsak egy év, hanem az előző esztendők fő folyamatairól értekezve (60 fő létszámleépítés, bevételnövelő tevékenységek, átszervezés, kiadványozás, stb..) arra koncentrál, hogy a megyei források apadtával az Igazgatóság előtalálja a fennmaradást biztosító módszereket és mozgástér lehetőségeit. A képzőművészeti főosztály személyzeti helyzete ez évben valamelyest javult. A hat év vezetési folyamataira a folyamatos változások: az átszervezések, a személyzeti mozgások, a fogyó költségvetési támogatások okán előállt leépítések és a hiányzó források saját erőből való visszapótlási kényszerei nyomták rá a bélyegüket. 4.2.1.2.2. A szentendrei központ tudományos, segédgyűjteményi és közművelődési munkájáról A régészet az 1992 - 1995 években "konjunkturális feladatként" - a folyó építkezésekkel (pl. 4. - 5. út átkötő szakasza) veszélyeztetett helyek nagyméretű feltárásait végezte. 1992ben megtörtént a szentendrei Fő tér középkori-újkori rétegvizsgálata, később a római táboré, és egyéb munkák. 1995-től a 2. sz. út építéséhez kapcsolódó feltáró munkák jelentenek folyamatos terhelést, a mai napig. A néprajzi ág pénzszűkében gyűjteménygyarapodásról jobbára csak a kiállításokhoz kapcsolódóan adhat számot. A hat év nagyobb részt a kevésbé látványos háttérmunkák: leltározás, raktárrendezés, illetve a tudományos feldolgozás időszaka volt. A helytörténet az elmúlt időszak dinamikusan fejlődő ágazata volt. Mind tárgyaiban, mind feldolgozottságában gyarapodott. Lendületét elsősorban Szentendre 1996. évben aktuális 850 éves évfordulós ünnepségére való 33 J