Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban
33- Rendezési koncepció. 4. Komfort a múzeumban: szolgáltatások. 4.1. Vásárlási szokások, kiadások 4.2. Múzeumi szolgáltatások és szolgáltatás-deficitek 4.3- Vezetés, személyzet, feliratozás. 5. Szocioökonómiai mutatók, látogatási szokások 5.7. Múzeumlátogatás gyakorisága 5.2. Lakhely, életkor, nem 53- Iskolai végzettség, foglalkozás, szubjektív jövedelem A kérdések összeállításánál - ahol ez indokolt és lehetséges volt - a vizsgálati körbe bevont valamennyi intézményre nézve tettünk fel kérdéseket. A válaszadóknak a kérdőívet a teremőrök adták át és a kitöltésben ők voltak a látogatók segítségére. A válaszadóknak módjuk volt közvetlenül felvenni a kapcsolatot a kutatás vezetőjével, de e munka elkészültéig erre nem volt tapasztalat. Számos esetben viszont a látogatók a kérdőívekhez megjegyzéseket fűztek, amelyeket az értékelésbe beépítettem. A kérdőívek személy azonosítására nem alkalmasak, annak személyazonosítás nem célja! A javított, kódolt kérdőív - köteget a munka befejezése után megsemmisítettem, az adatokat viszont elektronikusan tárolom. Az önkitöltő ívek eleve számítógépes adatfeldolgozásra alkalmas, "önkódoló" formában készültek. Ez nem jelent többet annál, mint hogy - kivéve a nyitott kérdéseket - a gépi kódok (value labels) a válasz - itemek számkódjaival azonos szerkezetben lettek kialakítva. Ez jelentősen megkönnyítette az adatbeviteli munkát. A feleletalkotásos kérdések esetében a valódi előfordulási gyakoriságokat gépre vitel előtt "kézzel" kigyűjtöttem és az előfordulás gyakorisága alapján csoportosítottam. A számítógépes adatfeldolgozás SPSS 5.0 for Windows társadalomstatisztikai szoftver, (© SPSS Inc., 1992). a statisztikai mélyelemzések pedig szakember bevonásával történtek. Az elkészült adat-file 111 változót tartalmaz. A feldolgozás során az eredeti változó-sor további, másodlagos változókkal (mutatókkal) bővült. Az adatok elemzése során alkalmazott módszerek: - skála-transzformációk - az alapmegoszlások kimutatása - kereszttáblák elsődleges változókra - kereszttáblák másodlagos változókra - súlyozott átlagok, kvartilis-eloszlás és egyéb középértékek - korreláció - szignifikancia-próba A vizsgálat egyik fő szempontjaként végül meg kell jegyezni, hogy figyelmet fordítottam az eredmények összehasonlíthatóságára más vizsgálatokkal annak érdekében, hogy egyes jelenségek (pl.: tetszés) dinamikusan is értékelhetőekké váljanak. 3.2. MÚZEUMSTATISZTIKAI ÉS DOKUMENTUMELEMZÉS A kikérdezési hullám időszakában valamennyi érintett intézmény tárgyi adatfeldolgozása megtörtént. A dokumentumelemzés fő célja volt, hogy a kérdőíves vizsgálat eredményei ne "súlytalanul", hanem ismert, valóságos intézményi közegbe helyezve legyenek értékelhetőek. Az okmányok tanulmányozása során kinyert adatok így elsősorban a látogatói kérdőívek elemzésének hátteréül, az intézménysoros elkülönítés céljára (tipológia, azonosság-különbség, stb.) szolgálnak. A dokumentumok egyrészt a tanulmány írójának munkakörében, másrészt a 289
