Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban
2.1. A VIZSGALATI PROGRAMRÓL A terepen a közelmúltban sem az egyszerű számbavételen túlmutató, kiterjedt adatgyűjtés (eltekintve a kötelező statisztikai jelentésektől), sem a látogatói véleményeket, értékítéletet, értékrendet, stb. feltárását célzó vizsgálat nem volt. Az utolsó átfogó - de elsősorban művészetszociológiai kérdéskörben zajló - vizsgálat éve 1980. 1S , illetve a Szabadtéri Néprajzi Múzeum látogatottságát elemző hatásvizsgálat 1982.-ben készült. 16 Mivel a szentendrei múzeumok látogatottságuk, idegenforgalmi exponáltságuk, szerteágazó és vegyes összetételük, jellegük és koncentráltságuk miatt alkalmas terepét képezhetik mindennemű empirikus adatfelvételnek, s a fentebb kifejtett, bárminemű átalakítási stratégia mindenképp átfogó elemzéseket igényel, a tanulmány készítője számára egyértelmű volt, hogy empirikus, elsősorban survey - típusú vizsgálat elvégzése elkerülhetetlen. Bármilyen alkalmazott vizsgálati programnak a terepen úgy kellett lezajlania, hogy a szentendrei múzeumok adataiból a múzeumügyre nézve általánosítható (de legalábbis hasznosítható) olyan információk legyenek kinyerhetőek, amelyek különösképpen a helyi közgyűjtemények társadalmi - gazdasági - kulturális integrációjára vonatkozhatnak. Az integrációnak pedig közel azonos módon kell felvállalnia a látogatói igényekből, a múzeumpolitika aktuális kérdéseiből, a szervezeti - intézményi működés belső tapasztalataiból, és a szakemberkör (lobby) által képviselt értékekből, nézetekből következő érdekeket. Ezért a vizsgálati program - ha egy kicsit is a teljességre törekszik - céljainál fogva nem lehetett homogén, egymódszerű, irányultságának is több csoportot és jelenséget kell célba vennie. Ezért egy vegyes módszerű kutatáson belül a látogatók kikérdezése megjelenítheti a vendégek értékítéletét, a múzeumi alkalmazottakkal készített (célzott) interjúk elemzése utalhat arra: a szakemberek melyik / milyen nézetekkel azonosulnak saját intézményük megítélésekor. Ezen kívül az interjúk elemzése módot adhat bizonyos szakmai presztízs identifikáció jellegű következtetések levonására. Az intézményi folyó adatok (állandó és változó jellegű mutatók) azonos módszerű kigyűjtése és összesítő elemzése a harmadik elem lehet a látogatói vélemények - dolgozói nézetek mellett a hipotézis alátámasztásához. 3. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK A tanulmány elkészítéséhez 1996. február - 1996. június hónapokban Szentendrén vegyes módszerű múzeumszociológiai empirikus kutatás, elemzés és eredményismertetés készült. A vizsgálat három adatforrása: A. a látogatók kérdőíves kikérdezése, B. múzeumstatisztikai és dokumentumelemzés, С és interjúk múzeumi alkalmazottakkal A vizsgálat terepét mindhárom alkalmazott módszer esetében a Szentendrén található és a vizsgálat idején nyitva tartó múzeumokban (a Pest megyei Múzeumigazgatóság adminisztrációjában) előtalálható személyek és dokumentumok alkották. A vizsgálathoz ütemterv készült. 17 3.1. A LÁTOGATÓK KÉRDŐÍVES KIKÉRDEZÉSE A kérdőíves kikérdezés alapsokasága a vizsgált 1S nyolc múzeumban az időszakban megfordult magyar és külföldi látogatók. Tekintettel, hogy tárgyidőszakra értelemszerűen csak a következő évben (1997.) készülnek el a forgalmi statisztikák, a kérdőíves vizsgálat alapsokaságát becslési eljárással kellett megállapítani. 285
