Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Soós Sándor: Székesfehérvár-Felsőváros népének gyalogos búcsújárása Kiscelbe (Celldömölkre)

után a búcsúsok szombaton indultak Celldömölkre vonattal, busszal, autóval. Tehát a búcsújárás itt is átalakul modern autó-vonatos zarándoklattá. A régi kegyhelyen szokásos „menetrend" is átlakult az új helyzetnek megfelelően. 40. Ez a szokás máig is megmaradt. 41. A pénzt ma is a Kálvárián szedik össze. 42. Az utóbbi időben a Szent József Társulat keretében intézik a búcsú pénzügyeit. A társulatnak van saját bankszámlája, aminek ügyeit Fister Ferenc pénztáros intézi. (1957-től) A búcsú pénzügyeinek elszámolására a Kiscellből való visszaérkezés után vasárnapon, a búcsúsok miséjét követően kerül sor. A megmaradt pénzt általában bankba teszik. 43. A bugyor egy zsák, amelyben alulra helyezték a heti élelmet, mert az nehéz volt, s fölé a ruhát. A „bugyrot", vagy „bugyrost" csak kivételes esetben vették le napközben a kocsiról. Reggelente mindenki kivette belőle a napra szánt adagot. 44. Más vélemények szerint a sátrak vázát fehérvári bognár készítette. 45. Más vélemény szerint még az elindulás után a gyóni erdőben szedték össze a bugyorpénzt. 46. Ma az állomáson találkoznak szombat délelőtt, a vonat indulása előtt egy órával. Az utazás így kb. három óra hosszáig tart. 47. Útközben esténként a bugyoradogató adta le a bugyrokat és reggelente ő tette vissza azokat a helyükre, a kocsiderékba. A hajtó és a bugyoradogató általában apa és fia voltak. 48. A továbbiakban minden közölt ének, ima az alábbi könyvből lesz idézve: „A buzgó búcsújáró hívek által búcsújárás alkalmával használt énekek, imádságok és lytániák foglalatja. Hozzáadatván néhány körmenetek alkalmával használt egyházi énekek" Székesfehérvár, 1900. 49. A fehérváriak mindig „ászló"-nak mondják. 50. Kiscellen kívül Andocs, Bodajk, Csatka és Jásd voltak a legkedveltebb búcsújáróhelyek, de a legfőbb búcsúhely Kiscell volt. Ezeken kívül jártak még Mariazellben, Rómában, Máriagyűdön, Czentochovában, Mátraverebélyen, Győrben, Jászberényben is. 51. A jelen dolgozat anyaggyűjtését 1983. őszén fejeztem be, tehát legutolsó adataim az 1983. májusi zarándoklatról vannak, amikor 50 fős zarándoklat ment vonattal Celldömölkre; hogy csak ilyen kevesen, annak két oka volt: Fehérváron szombaton volt a ballagás és vasárnap az elsőáldozás. 52. Fister Ferenc 1947-ben tért haza a fogságból nagyon legyengülve, betegen. A hazatérés után rövidesen egyedül ment el Kiscellbe a Szűz Anyához, hogy segítségét kérje. Rövidesen meg is gyógyult és újra egészséges lett. 53- A buzgó búcsújáró hívek által ... 5. 54. Uo. 6. 55. A II. világháború alatt elpusztult. 56. Fehérvártól Kiscell felé haladva mindig a dicsőséges olvasót végezték, Kiscellből Fehérvár felé menet pedig az örvendetes olvasót mondták. Reggelente, amíg sötét volt, az Angyali (a Szentháromság) olvasót végezték minden nap. 57. Minden búcsúelöljáró, előénekes, előimádkozó mindig férfi volt. Nőt soha, semmilyen tisztségre sem választottak meg. 58. Általában minden templomból, kereszttől elindulva ezt énekelték. A további szövegét nem ismerem. 59. A buzgó búcsújáró hívek által ... 20. 60. Uo. 22. 61. Az elöljárók szerepe máig is változatlan. Úgy tűnik, bizonyos családok kezében volt és van a kiscelli búcsújárás irányítása. Ezt mutatja a következő névsor is: Búcsúvezetők: 1890-1933. Fister József Peresztegi Nagy János 27