Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története
Az 19З1. november 8-i elöljárósági ülést már az új székházban tartják, a telekkönyvezés bejelentése is ekkor történik. Az 1932. január 3-i elöljárósági ülésen az elnök előadja: ha úgy alakítják át a megvásárolt székházat, hogy abban az Iparoskör is megfelelő elhelyezést kapjon, az emeleti két lakónak fel kell mondani, ez jövedelemkiesést jelent, ugyanakkor az átalakítás jelentős többletkiadással jár, ennek fedezetére a belépési díjat 30 pengőben, a tagdíjat pedig évi 6 pengőben kéri megállapítani. Ismerteti az általa készített átalakítási tervet, melyet az elöljáróság határozata alapján az Iparoskör vezetőségének is megküldenek véleményezésre. Az 1932. február 17-i elöljárósági ülésen az elnök bejelenti, hogy Csoknyay András és fia, Csoknyay József, akik a székház utcai lakásának lakói, hajlandóak a szerződés lejárta előtt, vagyis már március 1-én kiköltözni a lakásból. Az elöljáróság elfogadja az ajánlatot, határozatot hoz a március, április hónapra kifizetett lakbér visszafizetésére. Az 1932. március 13-i elöljárósági ülés határoz a kiürült lakás átalakításához szükséges munkákról: a kőfal lebontása, falak javítása, villany-világítás bevezetése, ajtók áthelyezése és javítása, ajtók, ablakok mázolása, előszoba kifestésé. A munkák elvégeztetésére bizottságot jelöl ki. A székház vásárlására felvett kölcsön utolsó részletének kifizetését az 1938. augusztus 4-i elöljárósági ülésen jelentik be. Ekkorra azonban a Szentendrei Általános Ipartestület az Iparkamara javaslatára végrehajtott összevonás következtében Szigetmonostor, Pócsmegyer, Tahitótfalu, Kisoroszi, Dunabogdány, Visegrád és Pilisszentkereszt községek iparosainak csatlakozásával 1938. január 23-án átalakul a Szentendre és Vidéke Ipartestületté. Az 1938. január 21-i elöljárósági ülés tárgyalja a székház további sorsát, felteszi a kérdést, a vidékiekkel megszaporodott ipartestület tulajdonába kerüljön-e vagy pedig alapítványként az elaggott szentendrei iparosok segítésére fordítsák-e. Az elöljáróság l6 szavazattal 5 ellenében az alapítvány mellett dönt. A tagság az 1938. január 23-i utolsó közgyűlésen mégis úgy dönt 64 szavazattal 11 ellenében, 5 tartózkodással, hogy a székház a Szentendre és Vidéke Ipartestület tulajdonába kerüljön. Tanonc- és segédügyek Az ipartestület szakmai feladatai közül az egyik legfontosabb és leggyakrabban előforduló probléma a segédek, de legfőképpen a tanoncok életének figyelemmel kisérése. A jegyzőkönyvek, iratok tanúsága szerint talán ez az a terület, ahol a szentendrei ipartestület a legnagyobb erőt fejti ki. A tanoncok tanidejével, képzésével kapcsolatos vitás kérdésekben minden alkalommal határozottan kifejti álláspontját. A békéltető bizottság rendszeresen tárgyalja a vitás ügyeket és dönt azokban. 1907-ben például az ács munkaadók és munkások között a munkarend kérdésében kialakult vita eldöntésében működik közre. Az ácsmunkások 1907. febaiár 24-én az alábbi igényeket jelentik be a munkarendre vonatkozóan. Beadványukat a békéltető bizottság tagjai: Vörös István, Wéber Lőrinc és Sohnstein /?/ János is aláírják: "I. A napi munkaidő 10 órában állapíttatik meg, a munkaidő reggel 6-tól este óráig 43 tart, mely időközben fél órai reggeli, egy és fél órai ebéd szünidő tartatik. Szombaton a kifizetés délután 5 órakor veszi kezdetét. A nyári munkaidő tart március 15-től október 15-ig, mely időre a 10 órai mukaidő állapíttatik meg. A téli hónapokra a mukaidő megállapítása szabad egyezkedés tárgyát képezi. II. A legkisebb órabér 48 fillérben állapíttatik meg. III. Húsvét, pünkösd, Szt.István és karácsony ünnepek előtti napokon a munkaidő délután 4 óráig tart és 10 óra fizetendő. IV. Tartozik a munkaadó a vidéki munkákon a segédek számára lakható helyiségről gondoskodni és óránként 4 fillérrel a fizetést pótolni. 245
