Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története

Az ipartestület által vezetett nyilvántartások a lakossági ellátásban alapvető iparágak kiegyen­súlyozottságát mutatják. Tíz év alatt alig változik az asztalos, cipész, mészáros- és hentes, pék, szabó, kőműves iparosok száma. Csökken a hagyományos iparokat űzők száma, mint a nyerges, szitás, kosárfonó, tímár, illetve az utóbbi két mesterség űzése megszűnik a városban. Belépnek viszont olyan új mesterségek, melyeknek önálló, képesítéshez kötött iparként való elismerését hosszas országos vita előzi meg az ipartestületek körében, mint a drogista, fényképész, cipőfelső­rész készítő, villamosipar /villanyszerelés/. 1923. végén /az 1924-es közgyűlésre készült elnöki jelentés szerint/ az önálló iparosok szá­ma: 1922. végén 168 1923-ban iparigazolvány kapott 13 181 1923-ban kilépett 23 meghalt _5 28 153 A bejelentett segédek száma 65. A tanoncok száma 1922. végén szerződtetve volt 65 1923-ban szerződött 28 93 1923-ban felszabadult 18 1923 végén 75 1924. év végi jelentés: Önálló iparos 1923. végén 153 1924-ben iparengedélyt kapott 21 174 Iparáról lemondott 9 Meghalt _J 10 164 Bejelentett segédek száma 57. Tanoncok száma 1923. végén 75 1924-ben szerződött 49 124 Felszabadult ill. segédi vizsgát tett 32 Szerződés felbontás miatti csökkenés 7 Elköltözés miatt törölve 6 45 79 1926. január 31-i közgyűlés elnöki jelentése szerint Önálló iparosl924.végén 164 1925-ben belépett 19_ 183 Iparáról lemondott 3 Elköltözött 1 Meghalt __2 6_ 177 23О

Next

/
Oldalképek
Tartalom