Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról
STUDIACOMITATENSIA 35.- A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE 1. változat = Böhme 28g változat (Kát. 84) A 84. számú fibula (9. tábla 7) az ötszögletes keresztmetszetű, félköríves kengyel alapján Böhme 20/g változatának pannoniai képviselője.213 A zsámbéki fibula kismértékben elkeskenyedő, egyszerű gombban végződő karjain a kengyel két oldalán tagolatlan rátét található, ami a germaniai leleteknél hiányzik.214 A változatba sorolható fibulák kengyelének kezdeti szakaszához általában hosszúkás, de a zsámbéki fibu- láétól eltérő alakítású gomb kapcsolódik. A germaniai párhuzamoknál a kengyel végét egyszerű borda zárja le, a lábrész pedig rövid, vízszintes állású és díszítet- len. Öt- illetve hatszögletes keresztmetszetű kengyelű darabok Brigetióban is előfordulnak, ezeknél azonban a kengyel végén nincs gallér.215 2. változat (Kát. 85) A típusba sorolt másik zsámbéki fibula (Kat. 85 = 9. tábla 8) karja hatszorosan facettált, felső oldala rövid rátéttel tagolt, végéhez kettős korongon keresztül már nagyobb méterű, bimbó alakú gomb kapcsolódik. A kengyel félkör alakban ívelt, bordákkal tagolt, kezdeti szakaszához egy félköríves, háromszöget formázó vonalakkal tagolt fejlap kapcsolódik. A fibula karjának alakítása és az attól jól elkülönülő gomb már a hagymafejes fibulákra jellemző sajátosság, a kengyel azonban még nem trapéz keresztmetszetű, így ez a fibula tulajdonképp két típus: a csuklókaros T- és a hagymafejes fibulák közötti átmenetnek tekinthető.216 Párhuzamát egy trier-i fibula képezi, amelynél a karok végén lévő gombok ugyancsak a hagymafejes fibulák felé mutatnak.217 A kengyel kezdeti szakaszán ennél a fibulánál is megtalálható a korongszerű, félköríves fejlap, és a kengyel is (de kevésbé sűrűn elhelyezett) bordákkal tagolt. A fibula átmeneti jellege miatt a tulajdonképpeni csuklókaros fibuláknál későbben, valószínűleg a 3. század közepe táján vagy a század 3. negyedében készülhetett.218 213 Böhme 1972: 27. 214 Böhme 1972: 97-98, Taf. 19, 779-792. 215 Merczi 2000b: 16-17, 90, XI. tábla 5-6. 216 Paul 2011: 26. 217 Böhme 1972: 27, Abb. 1, 8. 218 Paul 2011: 27-28. 219 Merczi 2016b: 457-458. 220 Merczi 2016b: 470,1. táblázat. 221 Merczi 2016b: 458, Kát. 34-38,10. kép. 222 Höck 2013:353-358; Merczi 2016b: 458-459, további irodalommal. 223 Merczi 2016b: 459, további irodalommal. 224 Pröttel 2002:102-103; Fazekas 2008, 328. 22s Sellye 1990: 54—57, Karte 1,2—12,1. típus; Teegen 2013: 318. 226 Merczi 2016b: 459, Kát. 39, 9. kép. 227 Merczi 2000a: 258,263, Kát. 16,3. tábla 16. 228 Sellye 1990: 62-64, Taf. 2,8a-b, 9-10,12-13, II. típus; Schmid 2010: 52-53,122, Kat. 299, Taf. 38,299. 229 Sellye 1990: 62, Taf. 2, 8a-b; 64, Taf. 2,13. 230 Schmid 2010:122. 16. típus: Gyűrűfibulák (Kát. 86-87) A késő római korban a Római Birodalmon belül a hagymafejes fibulák mellett - ugyancsak páratlanul - gyűrűfibulát is viselhettek. Ezek a sajátos záródási mechanizmusú, nyitott vagy zárt fibulák a hagymafejes fibulákkal ellentétben nemcsak férfiak, hanem nők és gyermekek viseletéhez is tartozhattak.219 A budaörsi telep leletanyagában jelenléte nem volt igazolható, a temetőben viszont a fibulák tizedrészét (10,9%) gyű- rűfibulaként lehetett meghatározni.220 Ezek többsége a nyitott, feltekercselt végű formát képviselte.221 A budaörsi telephez hasonlóan a gyűrűfibulák Perbál leletanyagából is hiányoznak, de arányuk Zsámbékon is alacsonynak tekinthető (2,9%). A hosszú életű típus késő római formái a 4. században és az 5. század első felében voltak használatban,222 ezen belül az elsősorban Pannóniában elterjedt,223 zárt formákat a 4. század első felére és a század közepére keltezik.224 1. változat = sisciai típusú zárt gyűrűfibula (Kát. 86) A 86. számú zsámbéki fibulatöredék (9. tábla 10) testét egy díszítetlen, félköríves keresztmetszetű gyűrű alkotja, amelynek végei eredetileg egyszerű, tagolatlan, téglalap alakú toldalékkal záródtak. A tű elmozdulását, és így a fibula kinyílását a gyűrű végein kialakított kúpos kiemelkedés akadályozta meg. Az egyszerű, téglalap alakú toldalék a gyűrűfibulák sisciai változatát jellemzi,225 amelynek egy képviselője a budaörsi temetőben ugyancsak szórványleletként vált ismertté,226 így az északkelet-pannoniai darabok a változat keltezéséhez nem szolgáltatnak újabb adatot. 2. változat = zárt gyűrűfibula kettős szárú, T-alakú toldalékkal (Kát. 87) A 87. számú, ugyancsak zsámbéki gyűrűfibulából (9. tábla 9) csak a kettős szárú, rovátkolt díszítésű, T-alakú toldalék került elő. Azonos alakítású és díszítésű toldalékkal készült egy bajóti gyűrűfibula, amelynél a széles, félköríves keresztmetszetű gyűrű ugyancsak rovátkolt volt.227 A perbáli fibulával párhuzamba állítható leleteket azonban Pannónia egyéb területeiről is ismerünk.228 Ezek között vannak sírleletek (Brigetio, Intercisa),229 a 3. század második felére-4. század első felére keltezett vindobonai fibula viszont a légiótábor területén került elő.230 17. típus: Cikádafibula (Kát. 88) Állatalakot (rovart) mintázó fibula ugyancsak Zsám- békról vált ismertté (Kát. 88 = 10. tábla 1). Az állat fejrészén mindössze a két barázdával határolt, félköríves szemek különülnek el; a rövid, téglalap alakú tor pedig teljesen díszítetlen. A vége felé elkeskenyedő potrohrész keskeny, a szárnyak síkjából kismértékben kiemelkedik, díszítése bekarcolt rácsmintából áll. A kismértékben kiterjesztett szárnyakon díszítés nem figyelhető meg. 97
