Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról
MERCZI MÓNIKA: RÓMAI KORI FIBULÁK PERBÁLRÓL ÉS ZSÁMBÉKRÓL latnál és a lábrésznél kiszélesedő fibulatest kapcsolódott. A téglalap alakú fejlapot viszont szalagszerű fibulatest- tel kombinálták.158 Használati idejüket térségünkben a 2. század középső harmada — 2. század vége vagy 3. század eleje közötti időszakra teszik.159 1. változat = Merczi 2011, B/l. változat (Kát. 67) A félköríves fejlappal készített térdfibulák legegyszerűbb formájánál a fejlap és a térségre jellemző magasan boltozott, D-átmetszetű fibulatest közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. A zsámbéki 67. számú fibula (8. tábla 10) fejlapja kisméretű, így a viszonylag hosz- szú (2x5 csavarulatos) rugót csak részlegesen fedi be. A fibula hátsó fele letört, így nem dönthető el, hogy a fibulatest felülnézetben beívelő formát mutat, vagy esetleg a változatnál ritkább, a test vége felé fokozatosan elkeskenyedő formát alakítottak ki.160 A változat hiányzott a budörsi telep leletanyagából, de megtalálható volt Érden.161 A birodalom nyugati felében (a felsőgermán—raetiai térségben) a félköríves fejlappal és D-átmetszetű fibulatesttel készített térdfibulák mindig közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, de az alig ívelt, felülnézetben. fokozatosan elkeskenyedő fibulatest miatt ezek a fibulák nem képezik az északkelet — pan- noniai leletek párhuzamait.162 2. változat = Merczi 2011, B/2. változat (Kát. 68—69) A 68-69. számú, felső húrozású fibulákat (4. tábla 1; 8. tábla 11) az előző változathoz hasonlóan félköríves fejlappal és a D-átmetszetű fibulatesttel készítették, ezek azonban egy félköríves gallér közbeiktatásával kapcsolódnak egymáshoz. A fibulatest mindkét fibulánál a térségre jellemző módon alakított, a végükön félköríves, egyenesen elvágott talppal. Tűtartójuk hosszirányú, a tűfészket a belső- és a hátoldalon is megerősítették. A két változatot egymással összevetve Pannóniában és Noricumban is népszerűbbnek bizonyultak azok a fibulák, amelyeknél a félköríves fejlap és a D-átmetszetű fibulatest között egy gallért is kialakítottak.163 A gallér mellett a megerősített tűfészek is a térségre 158 Merczi 2012: 494-497; Merczi 2016a: 86-87. 159 Gugl 1995: 35. 160 Merczi 2011: 29—30. 161 Merczi 2016a: 77, 87, Kát. 52-53, 6. tábla 3, 7. Legutóbb közzétett pannoniai lelet: Bartus-Borhy-Delbó et al. 2015: 41-43, Kát. 5, 25. tábla 5. 162 Merczi 2011: 30. 163 Merczi 2011: 31-32. 164 Merczi 2012: 494-495, Kát. 81-82a, 7. kép 3,10. 165 Ottományi 2012: 61,333, DVD-melléklet. Az eredeti gödörház fölé a 3. században egy kevert falú, freskós, téglatetős házat emeltek, a fibula azonban valószínűleg a korábbi házhoz tartozott. 166 Merczi 2011: 32-34. 167 Budaörs: Merczi 2012: 495, Kát. 83, 7. kép 5; 509.2. táblázat; Érd: Merczi 2016a: 77, 87, Kát. 54, 7. tábla 1. 168 Ottományi 2012: 39-41. 169 Merczi 2011: 34-35. 170 Merczi 2012: 495-496, Kát. 84-86, 7. kép 6-7; 509,2. táblázat. 171 Ottományi 2012:14-17. jellemző sajátosság. A változatot az előzővel ellentétben Érd leletanyagában nem lehetett kimutatni, Budaörsön viszont több példa is volt előfordulására.164 Közülük a 82a számú lelet az L/757. objektumban, egy 2. századi gödörházban került elő, amit a markomann háborúk végén töltöttek fel épületomladékkal. Az objektum leletanyaga Hadrianus—Antoninus—Severus-kori si- gillatákat is tartalmazott, ami megerősíti a térdfibulák térségünkben elfogadott keltezését.165 A 70. számú zsámbéki fibulából (8. tábla 12) csak a D-átmetszetű, magasan boltozott, beívelő fibulatest, és a hosszirányú tűtartó maradtak meg, de a fejlap hiánya alapján a fibula pontosabb besorolása nem lehetséges. 3. változat = Merczi 2011, B/3. változat (Kát. 71-74) A nagyobb részt Perbálon előkerült, felső húrozású 71-74. számú fibulák (4. tábla 2-4; 8. tábla 13) félköríves, többnyire (peremet szegélyező cikcakkvonallal) díszített fejlapja — ugyancsak félköríves gallér közbeiktatásával - felső oldalán facettált, azaz trapéz keresztmetszetű, a térségre jellemző módon alakított fibulatesthez kapcsolódik. Az egyetlen ép darabnál (Kát. 71) a félköríves talphoz háromszögletes gomb is csatlakozik, a keskeny, magas, keskeny tűtartó pedig hosszirányú volt. A félköríves fejlappal rendelkező fibulákat a noricumi-pannoniai-felső-moesiai térségben készítették facettált testtel, de ezeken a területeken is népszerűbb maradt a D-átmetszetű fibulatest. Ezeknél a térdfibuláknál a gallér már szinte sohasem hiányzik.166 A változat egy-egy képviselője Budaörsön és Érden is felbukkant.167 A budaörsi 83. számú fibula egy Hadri- anus-korban épített, és a markomann háborúk idején leégett épülettől, illetve Severus-kori árkoktól (L/543. objektum) délre került elő.168 A típus keltezése alapján a budaörsi fibula az épülethez és az árkokhoz egyaránt tartozhatott. 4. változat = Merczi 2011, B/4. változat (Kát. 75) Pélköríves fejlappal készített fibulák esetében a fejláphoz háromszögletes keresztmetszetű, magasan boltozott fibulatest is kapcsolódhatott, amire egy hiányos perbáli fibula szolgáltat újabb adatot (Kát. 75 = 4. tábla 5). A két alkotórész között félköríves gallért is kialakítottak, ami a változatba sorolható fibulák többségénél megtalálható. Pannóniára jellemző változat, de megtalálható Felső-Moesiában is.169 Budaörsön ugyanolyan népszerűnek bizonyult, mint a félköríves fejlappal, gallérral és D-átmetszetű fibulatesttel jellemezhető második változat.170 Közülük a 84. számú fibula a több periódusú, három évszázadon át használt L/486. objektumtól délre került elő.171 A fibula a típus keltezése alapján az épület I. (Nero/Vespasianus kortól Severus-korig) és II. periódusával (2. század vége-3. század eleje) is kapcsolatba hozható. A 85. számú budaörsi fibula egy késő római, köves gödörben (L/614. objektum) került elő, amelynek délnyugati felében azonban egy Hadrianus-Antoninus-kori sigillatával 92
