Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról

STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE

szakaszában (Claudius-kor - 2. század eleje/első harmada) bizonyult. Az egygombos, erősprofilú fibulák gyakorisága a 2. században jelentősen lecsökkent, de a helyüket átvevő noricumi-pannoniai szárnyas fibulák sem tudták őket teljesen kiszorítani.42 A sírleletek tanúsága szerint egytagú változataik elsősorban a női viselethez tartoztak.43

1. változat = DemetzA 67al (Kát. 6)

A Zsámbékon előkerült 6. számú egytagú, felső húro- zású fibula (5. tábla 4) téglalap alakú támlapjához zsákszerű, alul erősen visszahajló fejrész kapcsolódik; az egyszerűen tagolt, kerek kengyelgomb teljesen körbeveszi a fibulatestet. Az eredetileg hosszan elnyúló lábrész kezdeti szakasza ovális keresztmetszetű.

Zsákszerű fejrésszel Almgren 67-es formája, ezen belül is a legkorábbi változatok készültek. Ezeknél a fibuláknál a fejrész rövid, a lábrész hosszan elnyúló, végét vízszintes állású, a lábrésztől alig elkülönülő gomb zárja le, a tűtartó négyzetes áttörésekkel díszített.44 A zsámbéki fibula fejrészének hátsó fele erősen megnyúlt, ez azonban másodlagos állapotnak tekinthető. Azonos alakítású fejrészt lehet megfigyelni a budaörsi telep legkorábbi, szórványként előkerült egygombos, erősprofilú fibulájánál is, amelynél a háromszögletes tűtartó díszítése 4 négyzetes áttörésből áll.45 Ezeket a Pannóniában ritkának tekintett, zsákszerű fejrésszel és 3-4, vagy annál több négyzetes áttöréssel díszített tűtartóval rendelkező leleteket (Demetz A 67al változat)46 Augustus uralkodásának korai, vagy korai és középső szakaszára keltezik.47 A fejrész alakítása alapján ebből az időszakból származhat a zsámbéki fibula is.

2. változat = DemetzA 67bl (Kát. 7—9)

Az előző fibulától eltérően a 7. számú, ugyancsak zsámbéki leletnél (5. tábla 5) a félköríves keresztmetszetű, hátoldalán már csak kismértékben visszahajló fejrészen a középső és az alsó harmad határán szöglettörés figyelhető meg, aminek következtében — a zsákszerű jelleget teljesen elveszítve - a fej szemből nézve rombusz alakúvá vált. A fejrészhez hasonlóan megváltozott a kengyelgomb alakja is, amely ovális, és nagyobbrészt már csak a fibulatest felső oldalára terjed ki. A láb végét lezáró gomb továbbra is vízszintes állású, de már

42 Merczi 2016b: 472-475.

43 Merczi 2016b: 475.

44 Demetz 1999:128.

45 Merczi 2012: 480, Kát. 9,1. kép 9.

46 Demetz 1999:128,132,260-262, Liste XXIII, Karte 40.

47 Korábbi keltezés: Demetz 1999:133; későbbi használat: Sedlmayer 2009:128-136, Abb. 83.

48 Demetz 1999:129-130.

49 Demetz 1999:130.

so Merczi 2012: 480-481, Kát. 10,2. kép 1; 510,2. táblázat.

51 Demetz 1999:132, 262—265, Fundliste XXIII/2, Karte 41—42.

52 Sedlmayer 2009: 32, 67, Abb. 37; 68, Abb. 39; 143, Abb. 93.

53 Merczi 2012: 481, Kát. 14,2. kép 3.

54 Demetz 1999:135.

tagoltabb, mint az előző változatnál. A fibula tűtartója trapéz alakú lehetett, a négyzetes áttörések száma pedig háromra csökkent.

Ez a rombusz alakú fejforma Almgren 67 fejlettebb változatainál jelent meg, majd a kerek átlyukasztásokkal díszített tűtartójú Almgren 68-as formánál vált általánossá.48 A tűtartó díszítése alapján ez a zsámbéki fibula is még Almgren 67-es formájával azonosítható. A rombusz alakú fejrésszel készített Almgren 67- es fibulák lábrésze kezdetben még hosszan elnyúló, a tűtartó háromszorosan áttört (Demetz A 67bl).49 Egy Kr. e. 1. század utolsó évtizede - Kr. u. 1. sz. első évtizede közötti időszakra keltezhető budaörsi lelet (L/615. objektum)50 alapján azonban az átlyukasztások száma kevesebb (2) is lehetett. Ezt a már Pannóniában is gyakoribbnak tekintett51 változatot Magdalensbergben a késő Augustus-kori fibulák közé sorolják.52 A budaörsi lelet alapján azonban középső és késő Augustus-kori keltezés is megengedhető.

Rombusz alakú fejrészt alakítottak ki a kisebb méretű, 9. számú zsámbéki fibulánál is (5. tábla 7). A 8. számú, nagyobb méretű fibulánál (5. tábla 6) a fejrész a középső és alsó harmad határán szintén kiszélesedik, de a szöglettörés még nem olyan kifejezett, mint az előző két leletnél. Feltételesen azonban ez a fibula is ebbe a változatba került.

3. változat = Almgren 67/68 (Kát. 10)

A10. számú, kisméretű, egytagú, felső húrozású zsámbéki fibulát (5. tábla 8) összehajtogatták, emiatt szerkezeti elemei csak nehezen vizsgálhatók. Fejrésze az 1. változat képviselőjéhez hasonlóan még zsákszerű, alja erősen visszahajlik. Kengyelgombjának alakítása - tagolt, kerek, a fibulatestet teljesen körbevevő - ugyancsak az 1. változathoz köti. Hosszan elnyúló, kezdeti szakaszán kör keresztmetszetű lábrésze vízszintes állású, egyszerű, gömbölyded gombbal záródik. Az 1. változathoz képest új elem az alacsony, háromszögletes tűtartó díszítése, amely kerek átlyukasztásokból vagy benyomkodásokból állhatott.

A fibula nagy hasonlóságot mutat a mindeddig párhuzam nélkül álló budaörsi 14. számú lelettel.53 A két fibulánál a fejrész, a láb végén lévő gomb és a tűtartó alakítása Almgren 67-es formájára jellemző módon történt, a tűtartó díszítése viszont már Almgren 68-as formája felé mutat. Almgren 67-es forma Almgren 68-as formává alakulása a Tiberius-kor vége és az 1. század közepe közötti időszakban fejeződött be.54 A zsámbéki lelet átmeneti jellege ugyancsak arra utal, hogy ezek a fibulák még a római foglalás előtti időszakban készültek.

4. változat = Almgren 68 (Kát. 11)

Az első perbáli egygombos erősprofilú fibulánál (Kát. 11 = 2. tábla 3) a fejrész a középső és alsó harmad határán ugyanúgy kiszélesedik, mint a 2. változatnál, de az egyenesen elvágott hátoldal - új elemként 79