Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Ottományi Katalin: Késő kelta–kora római településrészletek Perbálon
OTTOMÁNYI KATALIN: KÉSŐ KELTA - KORA RÓMAI TELEPÜLÉSRÉSZLETEK PERBÁLON (19. táblai). A másik egy bennszülött női viseletre jellemző, egygombos, erősprofilú fibula a 86. tárolóveremből. A szórvány fibulák többsége 1-2. századi, erősprofilú egygombos, ritkábban kétgombos fibula (19. tábla 2, 3, 5). Jóval kevesebb a noricumi-pannoniai szárnyas fibula töredék (19. tábla 4), és van egy darab, germán területről származó szemes fibula is. Mindezek alátámasztják a kerámiából levonható következtetést, hogy a település lakosságát az 1-2. században a tovább élő bennszülött, eraviszkusz népesség alkotta, és ez bővül ki egy-két idegennel. A 2-3. században a női viseletből a fibulák eltűnnek, ellenben egyre gyakoribbá válnak a férfiak köpenyét egy vállon összefogó térdfibulák (kb. 6 db), a 4. századot pedig a hagymafejes fibulatöredékek képviselik (4 db),134 ugyancsak a férfi viselet részeként. Eszközök, ékszerek Az ásatáson kevés fém került elő. Vaskés a bronzkori, 20. objektum tetején (vele együtt simított, szürke kerámia). 2. századi bronz, germán övcsat és vascsat a 77. gödörből (19. tábla ó).135 A 41. gödörben bronz karperectöredék volt (vele együtt tegula is, tehát valószínűleg későbbi feltöltés). A szórvány női ékszerek (karperecek, tűk, fülbevaló), férfi viseleti tárgyak (csatok, pecsétgyűrű, hagymafejes fibula) és egyéb fémek (például edényfogantyú) a mindennapi élet tartozékai a villagazdaság fennállása idején. Néhány nemesfém (ezüst medál, ezüst szegecs) a gazdagabb vezetőréteg jelenlétét is bizonyítja. Az amorf bronzolvadékok alapján a villagazdaságban fémművesség is folyhatott.136 Eszközök nemcsak fémből készülhettek, hanem agyagból és csontból is. A 46. gödörben lévő fél őrlőkő a háziipar maradványa, akárcsak a 25. gödörben talált két fél orsógomb (szövés-fonás). A 86. gödörből előkerült félkész csonteszköz helyben készülhetett az 1. században. Lakosság Felirat a 9. lelőhelyről nem került elő, sőt egész Perbálon nincs jelenleg olyan feliratos, faragott kő, melyről név szerint is megismerhetnénk a korszak birtoktulajdonosait. Vannak viszont más leletek - kerámiák, ékszerek -, amelyek alapján következtetni tudunk a település lakosságára, esetleg vezető rétegére. Az alaplakosság a kelta, eraviszkusz népesség volt, amely töretlenül tovább élt a római foglalás után is. Ezt támasztják alá egyrészt a telepobjektumok (földbemélyített házak), másrészt a kerámia összetétele (2. ábra). A földbemélyített házak lakói ahhoz a helyi, bennszülött népességhez tartoztak, akik már a késő vaskorban is ilyen 134 Részletesebben lásd Merczi Mónika tanulmányát ugyanebben a kötetben. 135 A meghatározást Mráv Zsoltnak köszönöm; Völlig 2005: Taf. 75.5. 136 SzFM ltsz. 2008.2.4.36-37. házakban éltek. Kezdetben a leszerelt veteránok, akik hazatértek saját falujukba, ugyanilyen típusú házakban laktak, s csak lassan hódított tért az új, római építészet. Az idegen, római polgárok, ha egyáltalán érkeztek a telepre, valószínűleg nem földbemélyített házat, hanem új típusú, földfelszíni cölöp vagy kőalapozású épületeket építettek maguknak. Mint ezt a 2. század közepétől-második felétől a perbáli villagazdaságban is feltételezhetjük, a felszíni kő, tegula stb. alapján. A leletanyagban a kelta szürke, korongolt és a kézzel formált kerámia túlsúlya, valamint a bennszülött, kelta viseletre jellemző egygombos, erősprofilú és szárnyas fibulák jelenléte utal a lakosság összetételére. Ugyanakkor az import edények és utánzataik, továbbá a római étkezési kultúrához tartozó egyéb kerámia (például dörzstálak) jelzik, hogy beindult a romanizáció, s kialakult egy olyan szűkebb réteg is, mely már igényelte ezeket az árukat. Ok lehettek egyrészt a korábbi kelta arisztokrácia, amelynek megnyerésére már a provincia létrejötte előtt érkeztek import áruk, sigillaták, érmek stb. a római birodalomból. Az egész 1- 2. század folyamán megőrizték vezető szerepüket. Fiaik auxiliáris 5. ábra: A szürke, korongolt kerámia edényformáinak százalékos megoszlása* ‘Kivéve a késő kelta kemencéket (85. és 59. obj.). Az 58. kemence anyaga összekeveredett a későbbi 86. gödörrel, így azt beleszámoltam. 9. Ih. - Korszakok 6. ábra: A 9. lelőhely feltárt objektumainak időrendi megoszlása (százalék) 46
