Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Restaurálás - Lukács Katalin–Schrett László–Győri Lajos: Ortodox ikonosztáz restaurátori kutatása a százhalombattai Isten Anyja születése templomban
LUKACS KATALIN - SCHRETT LÁSZLÓ - GYŐRI LAJOS: ORTODOX IKONOSZTÁZ RESTAURATORI KUTATÁSA A SZÁZHALOMBATTAI ISTEN ANYJA SZÜLETÉSE TEMPLOMBAN megkezdése előtt kutatási tervet készítettünk, ennek szerves része volt az a vázlat, amelyen a különböző beavatkozásokat, vizsgálatokat jelöltük. A dokumentációban használt jelöléseket az iko- nosztáz hátoldalán található ikonszámozás alapján határoztuk meg (1. ábra). Ennek megfelelően a szemből nézett ikonfal bal oldala a jelöléseken J (jobb oldal), jobb oldala pedig B (baloldal). A jelenleg látható iko- nosztáz felépítményét tekintve négy egységre bontható: a) alapikonok, ószövetségi jelenetek; b) apostolok; c) próféták; d) feszület, János és Mária ikon. Részletesen: a) ószövetségi jelenetek: JO és BO, a trónusikonokkal összeépítve (Theotokosz, TH és Pantokrátor, P), valamint a jobb diakónusi (Mihály arkangyal) JD és bal diakónusi kapu BD, a kétszárnyú Királykapu (K, angyali üdvözlet jelenete); b) apostolok: Lukács (I), Fülöp (II), Jakab (III), Máté (IV), János (V), András (VI), Márk (VII), Simon (VIII); c) próféták: Joel (1)., Jónás (2)., Salamon (3)., Zakariás (4)., Mózes (5)., Király? (6), Illés (7), Éliás (8); d) feszület (F), Mária (M) a jobb és János (J) apostol a baloldalon. Vizsgálatok Roncsolás-mentes vizsgálatok Súrlófénnyel történő megvilágítással készült felvételek, minden egyes festett ikontáblán: kimutatják az eredeti festés előkarcolásait, az eredeti alapozás és a poncolt felületek állapotát (3. kép). Infra kamerával történő felvételek, minden ikontáblán bizonyos részletek kiemelése: előkarcolások, vázrajzok nyomai láthatóak a felvételeken (4. kép). Röntgenfelvételek: bizonyos (ólom- és ónalapú) pigmenteket tartalmazó felületek, valamint javítások kimutatására alkalmas vizsgálati módszer.3 Az eredeti ikon ábrázolásainak minőségét és mennyiségét is láthatóvá tette ez az eljárás. A speciális körülményeket igénylő vizsgálathoz el kellett szállítanunk a három kiválasztott ikont, ezeket a Szépművészeti Múzeum laboratóriumában vizsgálták meg és készítettek röntgenfelvételt. A röntgenfelvételek, valamint a korábbi kutatóablakok elemzése során megállapítható, hogy az eredetileg festett ikonok sokkal kvalitásosabbak, mint a ma láthatók. A korábbi ábrázolások az athoszi körrel is kapcsolatba hozhatóak, ehhez viszont legalább egy ikontábla teljes vizsgálatára, a rajta lévő átfestés leválasztására volna szükség. Rúzsa György művészettörténész professzor a posztbizánci korra, a 16. század végére, illetve a 17. század elejére teszi az ikonok keletkezésének idejét.4 3 A vizsgálatot három, különböző szintről kiválasztott ikontáblán végeztettük el. 4 Rúzsa György szíves szóbeli közlése. 1. ábra: Jelölések az ikonfalon A különböző vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a százhalombattai ikonosztázban lévő, átfestett ikonok Magyarországon egyedülálló tárgyegyüttest rejtenek. Az átfestett ikonok mindegyikén kimutatható volt az eredeti, 16-17. századi festés. A súrlófénnyel megvilágított képeken jól láthatóak a bekarcolások és a glória poncolása. A jelenlegi alakok valamivel kisebbek, mint az eredetiek. A kutatóablakok, a súrlófényben készült és röntgenfelvételek alapján feltételezhetjük, hogy minden ikontáblán megtalálhatóak az átfestés alatt az igen kvalitásos, bizánci stílusú, eredeti festmények. A jelenleg látható, provinciális ízlésű, átfestett ikontáblákon nem feltétlenül ugyanazok a bibliai vagy egyháztörténeti alakok láthatók, mint az eredeti ábrázoláson, de előfordulnak hasonló pózban lévő és hasonló attribútumot (például könyvet) tartó alakok, sőt, néhány ikonnál az előkarcolást követi az átfestés vonalvezetése. Lényeges különbség a festmények minőségében, illetve méretében van. A kvalitásosabb eredeti képek mérete a bekarcolások alapján megfigyelhető. A negyedik sorban lévő Máriát és János apostolt ábrázoló képek eredeti festése túlfut az ikon jelenlegi „alján”, és intakt állapotban látszanak a lábfejek. Több ikonnál is megfigyelhető, hogy a keret alá fut az eredeti kép, vagy annyira „beszorítja” a keret, hogy a kompozíció rovására megy az ábrázolás. Ezek az információk azt jelenthetik számunkra, hogy az ikonokat „bevágták” az ikonfal kereteibe, tehát nem biztos, hogy az ikonfalhoz tartozó fatáblákkal volt dolgunk. A bronzporral lefestett illesztő keretek sem tartoztak szervesen az eredeti ikonhoz. Ezt alátámasztja az ikonkeretekből vett minták rétegcsiszolati felvétele is (36. és 37. minta). A rétegcsiszolatok vizsgálata alapján kimutatható volt, hogy az ikonkereteken, a 2. és 3. szinten a vékony krétaalapozáson egy vastag, bronzporos bevonat található. 266
