Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Néprajz - Sz. Tóth Judit: Mestermunkák. A kőfaragás emlékei a Dunazug-hegyvidéken
STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE egyre szélesebben, olykor két-három sorban futottak, évente más, csigavonalas, kockás, leveles-indás, szőlőfürtös változatban. A kőporszőnyeg mintája évente változott. Előfordult szabadrajzú figurális ábrázolás is mint a szentáldozás képe, ez azonban - anyagtól és technikától idegen - próbálkozás maradt. Solymáron az 1970-es években szűnt meg az utolsó kőporbánya, de az űrnapjához szükséges alapot a helybeliek be tudták szerezni. A hetvenes évektől a kőporszőnyegen megjelentek a csak virágból készített motívumok, a rózsafejekből kirakott szív, kereszt, majd egyre több lesz a virágok és levelek aránya. A kőporszőnyeg készítése a Templom tér burkolását követően, 1992 után maradt el.56 A szokást a solymári katolikus sváb közösség kezdettől fogva magáénak vallja. Bár a szőnyeg tervezése és a kivitelezés irányítása a közösség egy meghatározó egyéniségéhez köthető, az találkozott a közösség ízlésével és igényével, hogy az ünnepnek méltó külsőségeket teremtsen, évről évre megfelelt elvárásainak, amelynek középpontjában az erős vallásos hit és érzelem kifejezése állt. Napjaink jelenségei A tanulmányban szereplő kőmunkák háromszáz évet ölelnek fel. Bár legtöbbjük ma is áll, az évtizedekkel korábban megörökített állapotukhoz viszonyítva sokat romlottak. Érvényes ez elsősorban a szabadban álló, az időjárás viszontagságainak kitett darabokra: a vésett díszítmények elmosódnak, a domború, faragott motívumok, a puha kőzetek máiknak. A puha mészkőből faragott padot, kapuoszlopot, itatót, sírkövet a tulajdonosok a régi eljárással, meszeléssel igyekeznek védeni. A zárt helyen lévők, a pincék, présházak, istállók kövei jó állapotban vannak. A préstálcákat esetenként még használják, mások csak rakodóhelyként szolgálnak. Sok esetben csak mozdíthatatlan, nagy méretük mentheti meg őket a pusztulástól. Az új évezredben lendületet kapott a megőrzésükre való törekvés. Ahol a kő a településkép meghatározója, bekerül a település értéktárába, helyi védettséget kaphat. Dunabogdányban az egyik 1882-es évszámú, címeres díszű kőpadot az önkormányzat hivatala elé helyezték át, és az ezredfordulóra elkészíttették annak párját, 2000-es datálással. 56 Sz. Tóth 2016. 57 A legelsők között kezdte ezt a munkát a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület. Eredményeikről, kiadványaikról tájékoztat az egyesület honlapja: http://szentivanihke.hu/ (Utolsó letöltés: 2017. május 23). A kő alkalmazása napjainkban divatban van, nemcsak mint építő- és burkolóanyag, hanem darabonkénti díszítő elemként, jól látható felületre helyezve. Nemcsak a különleges, természet alkotta kövek, hanem a régi, megmunkált kövek és faragványok is jelen vannak a lakókörnyezetben, új funkcióban: malomkövek, datált kútkövek a földben, lépőkőként, egykori lépcsőfokok pádként, a kővályúk virágtartóként szolgálnak. A települések elhagyott kőbányáiból, kőfaragó állásaiból hosszú időn keresztül gyűjtötték a lakosok a megmunkált köveket. Az ezüsthegyi malomkőbánya félkész malomköveiből néhol kerti asztal készült. A kőemlékek „megmentésének” egy sajátos módja is jelen van, mikor a közterületen (régészeti lelőhelyen vagy a határban) álló kövek a mások elől való megmentés indokával kerülnek magánházak kertjébe, kerítésébe. Pozitív törekvések és látványos eredmények tapasztalhatók a szakrális kisemlékek és a temetők, sírkövek tekintetében. A rendszerváltozást követően megalakult helyi civil szervezetek, faluszépítő-, helytörténeti- vagy nemzetiségi egyesületek kezdeményezésére történt meg sok út menti szobor, fogadalmi kereszt, képoszlop felújítása, restaurálása — és használatba vétele. Ennek kapcsán a kőemlékre vonatkozó adatokat és képeket is összegyűjtötték, azok gyakran publikálásra kerültek. A temetők megóvása, a művészi vagy történeti értékű sírkövek megmentése sokkal nehezebb és költséges feladat. A régen elhagyott parcellák felszámolása legtöbbször új temetkezési hely kialakítása miatt történik, ilyenkor szerencsés esetben a „gazdátlan” sírkövek egy részét sikerül megmenteni, és a temető kerítése mentén, a temetőkápolna körül, vagy az út két oldalán felállítani. A Zsámbéki-medence népművészeti jelentőségű református sírkövei mintául szolgálnak egy-egy kőfaragónak, illetve megrendelőinek, akik a régihez (22. tábla 7) hasonló sírköveket állíttatnak hozzátartozóiknak a zsámbéki és a perbáli temetőben.57 Törökbálinton emlékparkot létesítettek a régi temető helyén, ahol néhány régi sír és síremlék látható. A tárnokiak megmentették az Öreg temetőt. Budakeszin két sűrű parcella kövei kerültek védelem alá, köztük különlegesen szép 18-19. századi kőfaragó munkák. Ezt a munkát jó anyagi helyzetben lévő önkormányzatok, erős közösségek tudják támogatni. Pénz és szándék híján vannak pusztulásra ítélt sírjelek, sürgős beavatkozást igénylő temetők. A tanulmány célja, hogy képanyaga egyfajta katalógusként megörökítse Pest megye kőfaragóinak mestermunkáit. 255
