Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Néprajz - Sz. Tóth Judit: Mestermunkák. A kőfaragás emlékei a Dunazug-hegyvidéken
SZ. TÓTH JUDIT: MESTERMUNKÁK. A KÖFARAGÁS EMLÉKEI A DUNAZUG-HEGYVIDÉKEN féloszlopokat a környék tornácoszlopainak faragványaival helyettesítették: oszlopfő, leveles rózsa, négyszirmú virág. A „lábazat” helyén előfordul tulipán vagy kereszt is (21. tábla; 3. tábla). Sajnos kevés sírkőfaragó munkásságát ismerjük. Egyikük a Zsámbékon élő, és a környék német falvait is ellátó Schmidt Mihály, akit fénykép örökített meg műhelye előtt. Szép formájú, karcsú sírkövei kimunkáltak, részletgazdagok, porcelánra rögzített fényképek helyével. A sírkövet fehérre meszelték, a fehér felületen a betűk, motívumok, a formát hangsúlyozó vonalak színe fekete volt. A sírhant védelmére szolgáló kőkeret korábban is előfordul, de a 20. század elejétől már a síremlék részét képezi a sírhantot övező, faragott idomokból kirakott szegély is, szintén meszelve. A zsámbéki kövekkel azonos stílusú a Perbál temetőjében még álló, 20. század eleji sváb sírkövek sokasága. Készítői a település más kőmunkáit, padokat, tornácoszlopokat, kapulábakat is faragó mesterek lehettek. Kedvelt motívumaik - „pálmalevél”, stilizált rózsa, leveles ágon — minden tárgytípuson felfedezhetők. A barokk vonalú, szív alakú sírjelek nemcsak a katolikus és ortodox temetőkre jellemzők. Ugyan- úgy jelen voltak a korabeli református sírkertekben is. A kereszt nélküli, szív alakú, csigavonallal hangsúlyozott sírkőtestek a szív formájú sírkeresztek református variánsai. Jellegzetes példái a szigetszentmiklósi festett sírkövek, amelyek kisméretűek, és kevéssé időtálló, lágy mészkőből készültek. Talán nem maradt volna meg belőlük, ha a kutatók nem figyelnek fel rájuk, és nem kerülnek be közgyűjteményekbe.45 A legkorábbiak az 1800-as évek elejéről valók, de a szigetszentmiklósi szív alakú sírkövek virágkorát az 1870-80-as évek jelentik. Formájukat a szakirodalom nevezte el szív alakúnak jellegzetes végződésük alapján: két, egymással szembe fordított csigavonal alkotja egy elképzelt szív felső ívét. A földből kiásott teljes kövek alapján valójában piskóta formájúnak mondhatók, amelyek földalatti része faragatlan tönk (22. tábla 1-2). Ezeket a puha köveket színesre festették. A világosabb alapszínen a szöveg erősebb, kék vagy piros színű volt. A felirat kevert, kis- és nagybetűkkel, a felületet kuszán kitöltve, de határozott, erős vonalakkal vésett, rossz írástudásról árulkodik. Ezzel együtt a népművészet stílusjegyei szerinti forma és a rozettás díszítmény harmóniája az alkotó parasztembert láttatja. 45 Néhányat őriz a Várostörténeti Gyűjtemény, 12 darab pedig a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum református kőkertjében látható. 46Kemecsi 2010. 47 Kemecsi 2010. 48Kemecsi 2010. 49 Perőcsény református sírkövei Pest megye műemléki topográfiájában is szerepelnek. Dercsényi 1958: 629; Hála 1995: 98. Bián igen nagyméretű református sírjelek készültek. Ezek vékony, magas kőtáblák, melyek tetejét barokk elemek és rozetták díszítik. A rávésett szöveg hosszú, betűit a meszelt fehér vagy kék felületen erősebb színnel festették ki. Legszebb darabjait a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum őrzi (22. tábla 3).46 47 A magas művészet népies stílusjegyeivel leginkább a református magyarok lakta Tök és Tinnye temetőiben találkozhatunk. Tök református fejküvei igen régiek, a 18. század végétől ismertek. Testük tégla formájú, félköríves tetejük maga is díszítmény, domború csigavonalas, indás, szíves motívumokkal. A legrégebbit 1776-ban állították, barokk vonalú, virágszerű fejrészével a magyar falusi temetők egyedülálló darabja, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kőkertjében látható (22. tábla 4)A A későbbiekre vésett ornamentikájú díszek kerültek, amelyek a toki templom festett mennyezetkazettáinak hatását mutatják.48 Nyakas-hegyi mészkőből készítették őket helyi faragók. A sírköveket fehérre, világoskékre festették, a szöveg betűit fekete, piros, fehér színnel emelték ki (22. tábla 5-7). A református sírjelek jellemzően körívben végződnek. A záró ív alá egyszerű motívum (rozetta) kerül, vagy az ívet követi a mintázat és vízszintes tagolással le is zárja. A díszítmények változatos, domború fa- ragásúak, az egymás felé hajló leveles vagy tulipános végű ágak vésett szimbólumokat, fát, szívet foglalnak magukba. Tinnyei és toki sírkövek copfjellegű farag- ványa ismétlődik a toki pincehegy egyik présházának őrkövén (23. tábla 5). A sírkövek különböző korú és tulajdonságú mészkőből készültek, maguk is többé-ke- vésbé múlandók. Az idő múlásáról tanúskodik egy-egy lyukacsossá vált sírjel, melynek anyaga összeforr a rajta látható szimbólumokkal: egymáshoz hajló tulipán és két fa 1864-ből (23. tábla 1-3). A legegyszerűbb „szív” forma is kettős körív, amely átmenetet alkot az ún. Mózes-tábla - ugyancsak kettős ívvel lezárt - formája felé. Ilyen típusú, igen hosszú szöveggel televésett változatok a Kisoroszi református temetőjében láthatók (23. tábla 4). A19-20. század fordulójának legszebb sírkőtáblái a tinnyei, toki temetők festett sírjelei. A félkörív és átlója már mintázatot, vagy párkányszerű tagolást kapott. A félkör felülete a díszítmények helye: palmetta, rozetta, fűzfa ábrázolással. Ez a forma a Duna másik oldalának református temetőiben is, valamint evangélikus és zsidó temetőkben egyaránt előfordul.49 A 19. század közepétől a sírtáblák szélét alig domború oszlopformák keretezik (24. tábla 1-4). Mózes törvénytábláit jelképezi a fölül kettős félkörívbe foglalt, megkettőzött feliratmező. Házaspárok, illetve családtagok számára készíttettek a hozzátartozók ilyen közös, két függőleges felületre osztott táblájú sírköveket. Az íves tetejű alapformán belül a kő felülete változatos kiképzésű. Szélein megjelennek - a korabeli sírkeresztekhez hasonlóan — a klasszikus féloszlopok, és ezek különböző motívumokkal helyettesített formái. 252
