Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Péterffy Gergely: Szabotőr vagy áldozat? A Buda–császárfürdői vasúi baleset története
STUDIA COMITATENSIA 35. — A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE Péterffy Gergely SZABOTŐR VAGY ÁLDOZAT? A BUDA-CSÁSZÁRFÜRDŐI VASÚTI BALESET TÖRTÉNETE1 65 éve, 1952. december 26 ködös, nyirkos reggelén, Buda-Császárfürdő állomáson történt a magyar vasúttörténet II. világháború utáni egyik legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége. Egy Szentendréről Budapest-Margit híd állomásra közlekedő HÉV-szerelvény áthaladás helyett, téves váltóállás miatt belerohant az állomás I. vágányán indulásra váró esztergomi vonat mozdonyába. Huszonhatan haltak meg és ötvenheten sérültek meg a balesetben, a hatósági eljárás azonban még egy életet követelt, illetve továbbiakat tett tönkre. Talán emiatt is lehet, hogy a baleset tisztázatlan körülményeit a rendszerváltás óta többen is megpróbálták feltárni, a rendelkezésükre álló több-kevesebb információ alapján rekonstruálni az eseményeket. Tanulmányunk célja nem pusztán egy újabb rekonstrukció-kísérlet, megismételni a balesetet követő államvédelmi és államvasúti nyomozásokat, kibővítve újabb, eddig 1 A tanulmány elkészítését az EFOP-3.6.V16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen’’ című pályázat támogatta. A kutatásban nyújtott segítségért köszönettel tartozom Petrás Ernőnének, amiért édesapja hagyatékát felhasználhattam, továbbá Pölcz Erzsébetnek, az ÁBTL levéltárosának, dr. Susa Éva igazságügyi antropológus, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet Szakmai Csoportja egykori vezetőjének, a MÁV Központi Irattár munkatársainak - Balog Zoltánnak külön is a képek digitalizálásáért - és Bárdos Imrének. 2 Károly 1992: 415-423; Legát 2009; Kirchner-Tóth-Villányi 2012: 334-337. 1 Borbíró 1966: 235-237. 4 Állomási Végrehajtási Utasítás részletesen szabályozza - az egyes vasútállomások műszaki és forgalmi viszonyainak megfelelően - az állomási személyzet munkáját. Minden vasúti balesetről készül vé- leményes jelentés, amelyben a balesetvizsgálók a baleset előzményeit, okait és körülményeit tárják fel az elsődleges információk alapján, illetve a jelentés végén feltüntetik a balesetért hibáztatható személyieket is. A baleset idején viszont még nem egy központi szerv foglalkozott a balesetek kivizsgálásával, hanem a vasútigazgatósá- gok kebelében működtek. MÁV Központi Irattár (MÁVKI). BA. 2. doboz. 33. tétel. I. iratcsomó. 8. őrzési egység. Doma Gyula és Veres Pál balesetvizsgálók véleményes jelentése. 1952. december 26. fel nem tárt részletekkel, illetve a perújítási vizsgálat során született eredményekkel. A korszak vasúti helyzetét, a vasútnál uralkodó viszonyokat is szeretnénk ábrázolni, egyúttal összehasonlítani a császárfürdői balesethez több tekintetben is hasonló 1952. június 4-i Rákos állomáson történt vasúti szerencsétlenséggel, hogy láthassuk, milyen alternatív végkifejlete lehetett volna még az esetnek. A császárfürdői balesetről eddig három alaposabb publikáció született, az első Károlyi Imre közlekedési ügyész tollából az 1990-es évek elején, még a perújítás előtt. O még csak a bírósági iratokat tudta kritikai elemzés alá vonni, ennek ellenére, több logikailag nem helytálló részletre világítva rá bizonyította be az eljárás törvénysértő, koncepciós jellegét. Az ezredforduló után egy háromrészes cikksorozatban Legát Tibor publikálta kutatásának eredményeit a Magyar Narancsban, végül a balesetben érintett mozdonysorozat történetét feltáró monográfiában jutott néhány oldal a vasúti szerencsétlenség ismertetésére.2 Ezek mellett meg kell még említeni egy közlekedési baleseteket bemutató és elemző összeállítást is, amelyben három oldalt szenteltek - több tárgyi tévedés mellett - a császárfürdői balesetnek. Utóbbinak érdekessége, hogy a bírósági iratok birtokában a szerző gondatlanságnak írta le a baleset okát, nem pedig szándékos merényletnek.3 A vasúti szerencsétlenség A balesetről még aznap készített vasúti véleményes jelentés szerint a szerencsétlenség Molnár Imre váltóőr gondatlansága miatt következett be, mert nem az Állomási Végrehajtási Utasításban (ÁVU) rögzítettek szerint kezelte a váltókat, felületesen jelentette a forgalmi szolgálattevőnek a 11. sz. váltó állását, illetve nem vette észre a váltónál állva, hogy a Margit hídi végállomás helyett az esztergomi vonat által elfoglalt I. vágányra terelt a kitérő.4 Ennek következtében a Szentendréről érkező 4017 sz. motorvonat belerohant 193
