Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Ottományi Katalin: Késő kelta–kora római településrészletek Perbálon

OTTOMÁNYI KATALIN: KÉSŐ KELTA-KORA RÓMAI TELEPÜLÉSRÉSZLETEK PERBÁLON

(140—200 cm). Ez utóbbinál a teljes tárolóverem látható.15 16 Betöltésük gyakran paticsos, hamus, faszenes (28., 29., 78., 86., 93., 100. obj.), néha még az oldalfalát is kiégették (18., 46., 108. obj.). Lehetett benne állatkoponya (41. obj.) vagy használati tárgy maradványa (orsógomb a 25. gödörben; fél őrlőkő a 46. gödörben). A tégladarabok későbbi feltöltésre, planírozásra utalhatnak (18., 41., 108. obj.).

Allatcsontvázas gödrök}*' a 41. gödörbe egy sertés koponya és egy majdnem teljes kutya volt beledobva. A 28. gödörben sertéscsontok, koponyával együtt. A 86. gödörben kutyakoponya, több más csonttal együtt. Mind a három mély tárolóverem (3. tábla 2; 8. tábla 3, 5). A csontok nem a legalján, hanem a feltöltésben jelentkeztek, néhány más csonttal együtt. Kerámiájuk kelta-kora római (1. század), de a 41. gödör betöltésének felső részében található kő és tegulatörmelék alapján későbbi planírozáskor, talán a 2. század első felében töltötték fel. Eredetileg mind a három a bennszülött lakosság településéhez tartozott. Kultikus áldozatként, vagy esetleg házi kedvencként temették el a kutyákat, bár az is lehet, hogy csak a feltöltés részeként, mint hulladék kerültek oda. A sertések esetében a koponya, miután nem tartozik az állat ehető részeihez, mindenképpen a kultikus funkciót támasztja alá.17 Érdemes megemlíteni, hogy a település déli szélén (4. lh.) lévő 13. házban is előkerült egy lókoponya, talán szintén áldozati állat maradványaként.

Sekélyebb gödör: 5., 64. (kövekkel, téglával), 80., 83., 91., 112. obj.18 Alakjuk többnyire kerek, néha alaktalan (5. obj.), vagy csak fél gödör a szelvényfalnál (83. obj.). Méretük a majdnem cölöplyuk nagyságtól (átm: 50- 80 cm) a 120-160 cm átmérőig terjed. Némelyik tárolóverem alja is lehetett (pl. 64. obj.).

Munkagödör: a padkával vagy cölöppel rendelkező gödröknél, illetve a szögletes formánál merül fel a munkagödör funkció lehetősége.19 A késő kelta és az átmeneti időszakban fordul elő (1. század). 23. obj. (4. tábla 1): Sekély, dupla gödör, középen sárga agyag gerinc, déli oldalán 3 cölöppel (37-38. objektumszám), amik esetleg féltetőt tarthattak a szögletes gödör fölé.20 Bár az is lehet, hogy az egy vonalban lévő 3 cölöp valamely más, külön objektumhoz tartozott. 77. obj.: kerek, mély gödör, padkás előtérrel (esetleg két gödör lett egymásba ásva?).21

Műhely (nagyméretű, fél munkagödör vagy műhelyj: 95. (9. tábla 2), 96. obj.22 Közepük felé lejtősen, vagy padkásán mélyülő objektumok. Funkciójuk és teljes formájuk kérdéses, mert csak a fele esett bele a feltárandó területbe. Koruk a késő kelta periódus, a 96. obj. esetleg megérte a római foglalást (festett fazékpereme késő kelta, illetve kora római egyaránt lehet).

Gödörkomplexum (4. tábla 2—3; 9. tábla 1): 53., 62— 63., 70., 114-115-116., 119. obj. Az agyagnyerő gödörkomplexumok minden időszakban elengedhetetlen részei a településeknek. Perbálon nehezítette a feltárásukat, hogy többségük a szelvény szélére esett és csak félig maradt meg, ill. alatta őskori objektumok kerültek elő. Változó mélységű gödrökből álltak, nem biztos, hogy mindig egykorúak. Egyetlen, teljes alakjában meglévő gödör a majdnem szabályos, négyszögletes formájú 53. obj.23

F'óldbemélyített ház

A késő kelta és kora római településeken a bennszülött lakosság házformája a félig földbemélyített, szögletes vagy ovális ház, melynek tetejét általában szemközti

15 A 86. gödör rajzán látszik, hogy itt is hiányzik a gödör szűkülő, felső része. A 93. gödörnél először egy nagy alaktalan folt látszott humuszolás után és bontáskor rajzolódott ki a kisebb gödörfolt, tehát a gép nem vitte el a tetejét.

16 Az állatcsontok meghatározását Körösi Andrea végzi. A teljes anyagot és az értékelést még nem kaptam meg.

17 Ottományi 2009:189: Budakalászon, a késő kelta 1342. gödörben nagyon sok szarvasmarha, néhány ló, sertés, juh és egy kutyakoponya; Békásmegyeren, a Barát-patak partján a Kr. e. 2-1. századra keltezhető kelta gödrök, kutyatemetkezéssel (Névtelen u., Királyok útja: Budai Balogh 2005: 200; Szilas 2008:101-102). A keltáknál máshol is megfigyelhető, hogy gödrökbe egész állatot, vagy csak a fejét, ill. a szarvát temették (gímszarvas, szarvasmarha, sertés). Ezeket áldozati gödröknek tarthatjuk (Szabó 2005: 102); Honti et al. 2004: 15-16 (Balatonlelle: szarvas, kutya és sertés csontvázak); Ottományi 2012:185-188,15. ábra (Budaörs: koponya, ill. teljes csontváz. A gödrök többsége késő kelta-kora római).

18 Az üres gödrök (10 db) többsége is sekély, ovális (71., 73., 79., 82., 88., 98. obj.), téglalap alakú (69. obj.) vagy kerek (45., 81. obj.), illetve fél gödör (111. obj.), koruk kérdéses.

19 A különböző munkagödör típusokat ld. Ottományi 2012:177-179 (Budaörs).

20 Méret: 160 x 148 cm, -8 és -25 cm. Cölöpök: átm.: 25 és 37 cm, -16-22 cm; analógia: Ottományi 2014a: 55- 56 (Érd 18. lh.: késő kelta telep).

21 Átm.: 160 cm (alul átm: 110 cm), -85 cm. Padkák-25, -48 cm; a 92. üres objektum is egy lekerekített sarkú, ovális, sekély, egyenes aljú mun- kagödör/műhely (meglévő mérete: 220 x 180 cm). Részben a déli oldalfal alá megy.

22 95. obj.: ovális, hosszúkás forma, EK-i oldalon kiugró sekély gödörrel/bejárati résszel. Oldalfala egyenes, majd lejtősen mélyül, alul egy sekélyebb, hosszúkás gödör. Szélesség: 150 cm, feltárt hosszúság 160 cm, -70 cm, padka -15 cm. 96. obj.: különböző mélységű, közepe felé padkásán mélyülő gödör. Szélesség: 350 cm, meglévő hosszúság: 250 cm, -46 cm.

23 53. obj. (4. tábla 3): bontáskor 4 kisebb, közepesen mély gödörre oszlott. Nyesésből kövek, betöltése sötétbarna. Méret: 4 x 4 m, -24-63 cm; leletanyag: sok szürke, simított kerámia (S-profilú tál, hombárok, oldaltöredékek), sávos festett és nyersszínű füles korsók (15. tábla 9; 16. tábla 4), ujjbenyomkodásos, kézzel formált perem (17. tábla 5). Szarvasmarhacsont. 62. obj. (9. táblai)-, lejtős falú, nagy, mély gödör, beleásva a kelta, 63. gödörkomplexum ENy-i végébe. Barna-sárga agyagrétegek váltakoznak benne. Lehetett önálló gödör is. Átm.: 250 cm, meglévő szélesség: 140 cm, -150 cm; 63. obj.: nagy gödörkomplexum nyugati fele (többi a földhalom alatt). Több kisebb-nagyobb gödörből áll. Méret: szélesség: 165 cm, hosszúság: 6 m (62. objektummal együtt 8,5 m). É-i fele: -50 cm, déli fele: -60 cm; 70. obj. (4. tábla 2): nagy, hosszúkás, alaktalan folt. ENy-n mélyebb gödör, ebben paticsos, hamus, vörösesbarna betöltés. Méret: 215 x 480 cm, -10-25 cm. Mély gödör-46 cm; 114-115-116-119. obj.: alaktalan gödörkomplexum, mely északon és keleten a földhalom alá megy. Kisebb, nagyobb gödrök mélyülnek bele. Sötétbarna és sárga agyagsávok váltakoznak a metszetében. Külön számokat kaptak a feltárás sorrendjében, de egy nagy komplexum különböző korú részleteiről van szó, amelyek elválasztása ma már nem lehetséges. Egyes részei lelet nélkül, pl. 110., 111. obj., vagy őskori és római kerámiával, pl. 119. obj.

18