Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Gaálné Barcs Eszter: Egy elfeledett költő a megye szolatában. Dalmady Győző portréja és irathagyatéka
GAALNÉ BARCS ESZTER: EGY ELFELEDETT KÖLTŐ A MEGYE SZOLGÄLATÄBAN DALMADY GYŐZŐ PORTRÉJA ÉS IRATHAGYATÉKA legnagyobb buzgalommal és odaadással működött”.11 Árvaszéki elnöki tisztségének 25 éves évfordulóján a vármegye tisztikara hatalmas ünnepséget rendezett Dalmady Győző tiszteletére, melyen elismerésükjeiéül ezüst babérkoszorút ajándékoztak az ünnepeknek.12 Megyei tisztségviselői pályájának elismertségével párhuzamosan költőként is hírnévre tett szert. Nevét napjainkra elsősorban költészete őrizte meg, így találhatjuk meg a neves piarista diákok felsorolásánál. 1876-ban megjelent az 1857 és 1875 között írt költeményeinek gyűjteménye. Életében olyannyira elismert lírikus volt, hogy 1894-ben báró Eötvös Loránd közoktatásügyi miniszter a tanintézmények, így az ifjúság figyelmébe ajánlotta Dalmady Győző Hazafias költemények című, 1857 és 1894 között írt verseit tartalmazó kötetét, azzal hogy „e mű a hazafias szellem ébresztésére, fejlesztésére és erősbítésére a tanuló ifjúság körében kiváló szolgálatokra van hivatva.“13 Dalmady tisztségviselőként és a Kisfaludy Társaság tagjaként a közélet ismert tagjaival szoros kapcsolatban állt. írásaiban többször megjelennek az írók törzshelyének számító kávéházi összejövetelek. Műfordítóként is tevékenykedett. A Kisfaludy Társaság kiadásában megjelent 19. századi francia költők verseit tartalmazó kötetben Victor Hugo, Alphonse de Lamartine, Alfred de Müsset, Pierre-Jean de Béranger költeményeit ültette át magyarra neves és mai napig elismert kortárs költőkkel egyetemben.14 Baráti társaságába tartozott többek között Munkácsy Mihály, aki egy kisméretű olajfestményen örökítette meg az utókor számára. A festmény keletkezésének érdekes a története: „Munkácsy annak idején sok jó órát töltött Dalmady társaságában és egyízben a Margitszigeten sétálva, jött kedve ahhoz, hogy a költőt a sziget öreg fái közt lefesse.”15 1866-ban portrét kezdett 11 MNL PML IV.403.a-b. 1897.59. 12 MNL PML IV.403.a-b. 1897.59. 13 Budapesti Hírlap 1894. június 30. 4. 14 Szász 1901: 44, 96,221,400-401. 15 F. Takács 1924: 92. 16 M. Kiss 1961:11. 17 Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1916. július 6. 296. 18 Komáromi Újság 1916. július 6. 4. 19 Dalmady Ö. 1926:14-45. 20 Dalmady Ö. 1926:15. 21A Kisfaludy Társaság Évlapjai Új Folyam 1940.16. 22 Magyar Országos Tudósító 1936. február 6. 91. 23 Dalmady 1936; Dalmady 1939. 24 Erről több intézmény iskolai értesítőjében is találunk adatokat. (Példaként említhető: Aszódi Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnázium, 1904,1909,1917; Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnázium, 1896; Esztergomi Érseki Kisdedóvónő-képző Intézet, 1896; Pápai Állami Tanítóképző Intézet, 1911). 25 Kováts 2002:181. 26 Dolgozók Lapja 1966. február 11.1. 27 24 óra 1996. február 12. 8. 28 Dalmady-Dalmady 1888. el róla festeni, melyet müncheni utazása miatt félbe kellett végül hagynia. Dalmady kérésére Jankó János fejezte be végül.16 A leszármazottak a képet a Magyar Történelmi Képcsarnoknak ajándékozták. A sokoldalú és elismert Dalmady 1907-ben vonult nyugdíjba és 1916. június 30-án hunyt el. Halála mély gyászba borította a vármegyét. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1916. július 6-i számában az árvaszék teljes ülése nagy tisztelettel és ragaszkodó szeretettel emlékezik meg az elhunytról és szellemi örökségéről.17 A Komáromi Újság gyászközleményében ünnepelt és országszerte ismert, de lassanként a feledés homályába vesző költőként tüntették fel Dalmady Győzőt.18 Tévesnek bizonyult azonban ez a jóslat, hiszen a két világháború közötti időszakban vált csak igazán ismertté: verseit nemcsak hazánkban olvasták, hanem külföldön is. Német, francia, angol, újgörög, latin, eszperantó, spanyol, észt, finn, svéd, tatár, dán és japán nyelvekre fordították ismertebb és népszerűbb költeményeit.19 A Kisfaludy Társaság gondozásában megjelent verseskötetei rekordszámban fogytak Dalmady halálát követően.20 1936-ban, Dalmady Győző születésének 100. évfordulóján ünnepségsorozat volt. Emlékülést tartott a Kisfaludy Társaság és az 1929 és 1949 között működött, az irodalom és a kultúra terén a lengyel-magyar kapcsolatok fejlesztését célul kitűző Magyar Mickiewicz Társaság is.21 Utóbbi eseményről a Magyar Országos Tudósító is hírt adott.22 A neves évfordulóra a Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Gyöngyösi István Társasága Preszly Elemér magyar királyi titkos tanácsos, elnökkel az élén sajtó alá rendezte és kiadta a költő összes munkáit.23 Dalai ismertek voltak sokáig, iskolai rendezvényeken rendszeresen visszatérően szavalták és énekelték.24 Az egyik legnépszerűbb költeményét, a Csak magyarok legyünk címűt 1944. március 26-án a miskolci Kossuth utcai református templomban a zenetörténet jeles alakja, Forrai István vezetésével adta elő a Jószerencse Dal- és Önképzőkör.25 Dalmady életpályájáról rövid megemlékező írások az államszocialista időszakból is maradtak fenn: a Dolgozók Lapja, az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapja 1966. február 11-i címlapján születésének 130. évfordulója alkalmából egy hasábot szentelt Dalmady emlékének.26 A rendszerváltás után a 24 óra című Komárom-Esztergom megyei lap már csak az újság nyolcadik oldalán írt Dalmady életútjáról néhány összefoglaló gondolatot.27 Költészete és árvaszéki elnöki munkája mellett a megyét szolgálták fennmaradt irathagyatékának a megyei eseményeket megörökítő írásai. A történelem és a múlt iránti érdeklődés — amely egyébként a romantikus stílusirányzat egyik jellemzője - a költőre is hatással volt. Ezt mutatja többek között az öccsével, Dalmady Sándorral közösen írt és 1888-ban megjelent munkája A dalmadi Dalmady-család leszármazása is.28 184
