Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Schramek László Péter: Pest-Pilis-Solt megye közigazgatása II. József uralkodása idején
SCHRAM EK LÁSZLÓ PÉTER: PEST-PILIS-SOLT MEGYE KÖZIGAZGATÁSA II. JÓZSEF URALKODÁSA IDEJÉN A pénzügyi tisztviselők munkájára II. József uralkodása alatt egyszer támadt komolyabb panasz. Maj- láth József ellenőrzése során Horváth Jánost, a Solti járás adószedőjét 1786 tavaszán kellett meneszteni, mivel a számadások szerint 1400 Ft-tal nem tudott elszámolni.85 Speciális tisztviselők (levéltárnok, orvos, mérnök, szülésznő, sebész) A megyei közigazgatásban a szaktudást igénylő hivatalnokok száma a 18. század folyamán folyamatosan gyarapodott. A század elején még csupán a pénzkezelésért felelős adószedő munkája igényelt speciális ismereteket. A későbbi évtizedekben földmérőt, tiszti orvost és bábákat állítottak munkába. Számuk 1777 és 1781 közötti adatok alapján a következőképpen alakult: két megyei orvos, öt járási felcser, négy járási szülésznő és egy megyei földmérő.86 A józsefi reformok a szakigazgatás létszámát apasztották. Ugyanis a két orvosból csupán egy, az öt felcserből pedig csupán négy maradhatott alkalmazásban.87 Munkájukat az osztrák mintára meghonosított Amtsunterricht szabályozta. Eszerint feladatuk alapvetően az embereket és állatokat fenyegető betegségek figyelemmel kíséréséből állt, valamint térítésmenetesen kellett segédkezniük a szüléseknél. A váratlan halálesetek és bűncselekmények előfordulása esetén haladéktalanul el kellett végezniük a halottak vizsgálatát. A szülésznőknek térítésmentesen kellett segédkezniük a szülő asszonyoknak, valamint jelenteniük kellett a csecsemőgyilkosságok gyanúját. A mérnökök feladatai között első helyen a jobbágyoktól esetlegesen elvett földek felmérése szerepelt, továbbá a víz- és tűzkárok becslését kellett elkészíteniük. A jelentést megalapozó rajzok összeállításáért is ők feleltek.88 A hatékony közigazgatás alapjául szolgáló irattárak kezelését a jegyzői iroda kebelén belül megbízott szakalkalmazott végezte. 1785. november 29-én regiszt- rátori címmel Bállá Gábort kinevezték Pest megye első levéltárosának.89 A levéltárat 1790-ig nem tudta rendezni, mivel közigazgatási és bírósági ügyek intézése vitte el idejének tekintélyes hányadát.90 A megyei huszárok és hajdúk feladata Pest megyében is - miként az országban másutt is - a küldemények gyors és pontos kézbesítése, valamint az irodák tisztántartása volt. Sem az alispán, sem más hivatalnok nem vehette igénybe szolgálataikat magáncélból.91 A huszárok feladatai közé tartozott még II. József rendelkezése értelmében a török háború éveiben a toborzások biztosítása. A földesurak vagy a lakosok ellenszegülése esetén először a megyei hajdúkat és huszárokat kellett bevetni a hadkiegészítés folytatása érdekében. Szükség esetén nekik kellett kezdeményezni a katonai karhatalom alkalmazását a lakossággal szemben.92 Mindemellett természetesen a közbiztonság fenntartása is feladatkörükbe tartozott.93 II. Józsefet a közigazgatás átszervezése során a létszám és költségcsökkentés vezette. Zala megyében 1752 és 1780 között a közigazgatás dologi kiadásai megtízszereződtek.94 A megyei tisztviselők fizetése is meghaladta országszerte a Mária Terézia által engedélyezett szintet. A visszásságok megszüntetése volt a reformcsomag elsődleges célja.95 A függelékben szereplő táblázatok alapján bizonyos, hogy a reformok egyszerre jelentettek létszámcsökkentést Pest megyében és költségcsökkentést az adófizetőknek (2—4. táblázat). A változtatások másik iránya viszont a megmaradt tisztviselők fizetésének megemelése volt, hogy a korábbi ítélkezési tevékenységből származó, de a reformok miatt kieső napidíjakat pótolják. A megélhetési költségek alapján a különböző megyékben az azonos beosztásban dolgozók fizetése nem egyezett meg egymással. A Kancellária javasolta, hogy a megélhetési költségeket is vegyék figyelembe a fizetések megállapításánál. II. József a javaslatot elfogadta.96 Pest megye 64 fizetett alkalmazottja 14366 Ft-ot vitt haza évente, a törvényhatósághoz kapcsolt jászkun kerületek 55 tisztviselője pedig csupán 8772 Ft-ot. Az egy főre vetített átlagos éves fizetés hozzávetőleg 224 Ft-ot tett ki Pesten és csupán 159-et Jászberényben. A különbség még akkor is számottevő, ha figyelembe vesszük, hogy a Jászságban alispáni rangú tisztviselő nem, csupán másodalispáni tevékenykedett. AII. József uralkodása alatti reformok meghatározó vonalának tekintették a kortársak és a történetírók is a német nyelv használatát, valamint a tisztviselőkről készített kimutatások, az ún. conduit listák rendszeres felterjesztését a Helytartótanács részére. Pest megye ez utóbbi jegyzékek felterjesztését csupán vonakodva, és nem határidőre teljesítette.97 Másrészt a német nyelvtudást nem az elöljárók állapították meg, hanem mindenki a saját bevallása szerint töltötte ki az adatlapot.98 85 Hajdú 1982: 379; MNL OL A 39. 5638/1786. 2r, 4r. 86 Hajdú 1982: 486. 87 Hajdú 1982: 496. 88 MNL PML IV. 91. No. 24. 5r. 89 Böőr 1990:54. 90 MNL OL A 39.5565/1790. 91 Hajdú 1982: 36. és MNL PML IV. 91. No. 16. 3. 92 Haselsteiner, 1983: 230. 93 Szerényi 1972: 137; Szerényi 1972: 85. 94 Kapiller 2000: 57. 95 Hajdú 1982: 40. skk. 96 Hajdú 1982: 318. 97 MNL PML IV. 2. XXXIII. kútfő. 6904/1788. 98 MNL PML IV. 2. XXXIII. kútfő. 1155/1788. 174
