Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Hajdu Barbara: Ulcisia Castra római katonai táborának területén 2004–2005 között feltárt terra sigillaták
STUDIA COMITATENSIA 35.- A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE 1. diagram: A töredékek műhely szerinti megoszlása áru a tábor területére, ez a széles spektrum Ulcisia Castra kereskedelmi kapcsolatainak sokrétűségére utal. A terra sigillata anyag érdekessége, hogy a Pannónia egyéb lelőhelyei esetében megfigyelhető tendenciákkal ellentétben hiányoznak belőle a legkorábbi műhelyek - mint Észak-Itália és Dél-Gallia - termékei. Ez az információ a keltezés szempontjából alapvető fontosságú, mivel ezek alapján a terra sigillaták mindenképpen a 2. századtól kezdve érkeztek Ulcisia Castra táborába. Pannóniában a hasonló korú lelőhelyek esetében általánosan megfigyelhető tendenciáknak megfelelően a tábor terra sigillata anyagában legnagyobb számban a rheinzaberni, másodsorban a westerndorfi műhely termékei vannak jelen (1. diagram). Az anyag érdekessége továbbá, hogy a civil településeken előforduló nagy mennyiségű terra sigillata anyagokhoz hasonlóan Ulcisia Castra auxiliáris táborának militáris környezetéből szintén sok töredék került elő. A római kori katonaság - bár a kereskedelemben az elsőszámú vásárló szerepét töltötte be - csak elenyésző mennyiségű hulladékot hagyott hátra jelenléte során, ugyanis a katonák kiképzésük miatt törekedtek a 16 Bémont-Jacob 1986:123. puritán életmódra és fegyelmezettségükhöz hozzátartozott, hogy lakóhelyüket tisztán és rendben tartották. A leletanyagban egyszerű életvitelükre utal az a tény, hogy az eddig feldolgozott terra sigillatáknak több mint felét teszik ki a díszítetlen formák. Közép- Gallia Közép-Galliában a terra sigillata-gyártás már az 1. század elején kezdetét vette, azonban térségünkbe csak a 2. században érkezett nagy mennyiségben.16 Ezen a területen rendkívül jó minőségű agyagból, gondosan megkomponált díszítéssel készültek a reliefdíszes edények, amelyek hamar elterjedtté váltak szerte a Római Birodalomban A közép-galliai terra sigillaták jelenléte a leletanyagban kiemelt jelentőséggel bír, mivel Szentendre területéről kevés onnan származó lelet van. A római kori tábor általam feldolgozásra kerülő anyagában szereplő 14 darab (1. táblázat, 1. diagram) között megtalálhatóak az olyan meghatározható formával rendelkező töredékek, mint például a Drag. 33 formájú poharak (1. tábla 1), valamint a Drag. 38 mortarium (1. tábla 2), de reliefes díszítésű vagy mesterhez köthető darabok nincsenek, így a keltezés szűkítésén túl az edényeket gyártó műhelyek pontosabb meghatározására sincs lehetőség. Egyelőre nincs olyan töredék, amely jelentősebb réteghez lenne köthető, mivel a legtöbb kevert anyagú stratigráfiai egységekből származik. 125
