Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Hajdu Barbara: Ulcisia Castra római katonai táborának területén 2004–2005 között feltárt terra sigillaták
STUDIA COMITATENSIA 35. —A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE Hajdú Barbara ULCISIA CASTRA RÓMAI KATONAI TÁBORÁNAK TERÜLETÉN 2004-2005 KÖZÖTT FELTÁRT TERRA SIGILLATÁK Ulcisia Castra kutatása Ulcisia Castra (Szentendre) római kori táboráról első ízben a Mátyás udvarában alkotó humanista Petrus Ransanus írt a 15. század végén.1 A későbbiekben, a 16. század első harmadában pedig a Lázár diákhoz köthető térképen már ábrázolták is romjait.2 A kutatás következő fontosabb állomásaként megemlíthető, hogy a Szentendrén található római kori romos falak, illetve kőemlékek legkorábbi leírása az 1730-as években egy Grand Tour keretében Magyarország területén járó Richard Pococke és Jeremiah Miiles angol utazók tollából származik.3 Emellett feltehetően volt egy, a 18. század közepe tájára tehető térkép is, amely azonban csupán Nagy Lajos leírásából ismert.4 5 Ulcisia Castra és annak emlékei a 18. század végén már mindenképpen ismertté váltak a tudomány számára. Az első régészeti jellegű megfigyeléseket Rómer Flóris tette, akinek az 1850-es évekből származó leírásaiban már szerepeltek a tábor tornyai.s Ezután komolyabb tudományos értékkel rendelkező kutatásokra a 20. században került sor, amikor Nagy Lajos 1934-től tervásatást kezdett a római katonai létesítmény területén,6 amelyet az azt követő évben is folytatott.7 A tábor alaprajza Rómer Flóris leírásai és Nagy Lajos munkássága alapján 1930-ban készült el, amelyet később az ásató régész és Nagy Tibor kutatásai nyomán szerkesztettek át.8 Néhány évvel Nagy Lajos 1 MRT 7: 248. 2 Visy 1989:11. 3 Nagy 1939: 138-139. 4 Nagy 1939:139. 5 Nagy 1942: 261. 6 Nagy 1942:261. 7 Nagy 1939:140; Nagy 1942: 261. 8 Nagy 1939:139-140,143. 9 MRT 7:248-249. “Maróti 1997:355. 11 Soproni 1987: 36. 12 Maróti 1997: 356. 13Maróti-Kalmár 2007: 30. 14A továbbiakban a feltárásokra vonatkozó adatok azok dokumentációjából származnak (Ferenczy Múzeumi Centrum Adattára). ásatásai után, 1939-42 között Nagy Tibor folytatott feltárásokat a nyugati kapu térségében, továbbá a falakon belül és kívül egyaránt.9 Ezek után a 20. század középső évtizedeiben Soproni Sándor és H. Kelemen Márta végzett megelőző feltárásokat, amelyek részben a korábbi kutatások hitelesítésére irányultak.10 Előbbi régész újabb alaprajzot készített kutatási eredményei alapján.11 1996-ban Maróti Éva folytatott ásatást a tábor nyugati kapujánál és az északkeleti, legyező alakú saroktoronynál.12 Ezután, a megelőző feltárások kivételével, rendszeres régészeti kutatások nem történtek a 21. század elejéig.13 A feltárásokról Ulcisia Castra táborának területén nagyobb felületű feltárásokat Maróti Éva végzett 2004- 2005 között Szentendre-Játszótér, illetve 2006-ban Szentendre- Árpád utca lelőhelyeken. A kezdeti munkálatok célkitűzése a Nagy Lajos által 1934-ben indított kutatások hitelesítése volt, amelynek következtében fény derült arra, hogy a 20. század első felében folytatott ásatások során nem történt meg a terület teljes feltárása.14 Maróti Éva munkájának jelentősége abban rejlik, hogy ez érintette legnagyobb mértékben a tábor retenturáját, amely során a militáris környezet ellenére nagy mennyiségű terra sigillata került elő. 2004-ben Szentendre-Játszótér lelőhelyen a tábor déli kapuja, azaz a porta principalis sinistra körzetében kezdték meg a feltárásokat (1. kép). Ugyanezen a helyen folytatott ásatást Nagy Lajos is. A modern kutatások a katonai létesítmény keltezését új megvilágításba helyezték. A feltárások során Maróti Éva legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy sikerült lokalizálnia két szögletes kapu- és egy legyező alakú saroktornyot, a táborba vezető út részletét, továbbá két táborárkot, de az ásató feltételezte egy harmadik árok meglétét is, amely nagy valószínűséggel a mai főút alatt helyezkedik el. Későbbi periódusra utal, hogy a négy kapu közül hármat patkó alakú toronnyal elfalaztak, illetve az útra egy épületet emeltek. A feltárás során megfigyelt 123
