Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Ottományi Katalin: Késő kelta–kora római településrészletek Perbálon
STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE Ottományi Katalin KÉSŐ KELTA - KORA RÓMAI TELEPÜLÉSRÉSZLETEK PERBÁLON Perbálon, a belterülettől délre eső részen egy nagy kiterjedésű villagazdaságot és egy kőépítkezés nélküli telepet jelöl Magyarország régészeti topográfiája} A két lelőhelyet ma egy műút (Perbál-Budajenő felé) és egy kisebb patak választja el. Már a topográfia is felveti a lehetőséget, hogy a kettő összetartozhatott. Ezt a legújabb kutatások eredményei is megerősítik.1 2 3 A. Perbál, Kukorica-dombi-dűlő (14/9. Ih.) Magyarország régészeti topográfiája a Köbölkúti-pa- tak nyugati partján és a pataktól nyugatra folyó kisebb vízfolyás közötti alacsony emelkedésen mintegy 600-800 x 400 méteres területen neolit, bronzkori és római kori lelőhelyet tart nyilván (1. tábla)? A felszíni kőtörmelék, tegula, patics és kerámia töredékek 2-4. századi villagazdaságra utalnak. E lelőhelyhez kapcsolható egy szürke edényben elrejtett, 736 darabból álló éremlelet is, mely 1953-ban került elő. A Kr. u. 348-355. év közötti bronz pénzeket tartalmazó éremkincset egy szomszédos barbár (szar- mata-kvád) betörés során rejthették el.4 A régebbi szórvány leletek alapján, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum őriz, a késő római temető is itt lehetett a villa mellett (vaskés, kőláda sír edényekkel).5 Az utóbbi években (1998-2006 között) többszöri terepbejárás során közép-galliai és rheinzaberni terra sigillatákat, továbbá szórvány, 1—4. századig terjedő érmeket gyűjtöttünk a területről. 2005-ben pedig a patak mellett, egy pince építésekor, római kőépület falmaradványa és tegula törmelék került elő.6 2007—2008. évben a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága próbaásatást, majd megelőző feltárást és leletmentést végzett a Kukorica-dombi-dűlőben (1113/1 hrsz.), az ARH Zrt. üzemcsarnokának építésekor.7 8 A tervezett két épület helyét először kutatóárkokkal vizsgáltuk meg (bár a terepbejárások alapján biztosak voltunk a lelőhely meglétében). Mikor a beruházó számára is bizonyítottuk, hogy a teljes terület alatt régészeti lelőhely található, először az épületek, majd az utak alatt is feltártuk az érintett területet. A korábbi terepbejárások óta a felső humuszréteget az előző tulajdonos kitermelte és eladta, így a próbaásatás során derült ki, hogy a régészeti objektumok szinte a talajszinten, 0-10 cm mélységben jelentkeznek (2. tábla 2)? Ez tette indokolttá, hogy nemcsak az épületek helyén, hanem a belső utak s parkoló alatt is feltárást kellett végeznünk. Ugyancsak ennek kö1 MRT 7:14/9. és 14/4. lh. 2 MRT 7:135; Egy patak két partjára kiterjedő római villagazdaság több helyen is található Pest megyében. Pl. Budakalász—Dolina (MRT 7: 3/5-6. lh.), Érd (MRT 7: 9/15-16. lh.; Ottományi 2016), Herceghalom (MRT 7:1/37-39. lh.; Ottományi-Gabler 1985), stb. 3 A terepbejárás 1971-ben történt (MRT 7:137-138); új terepbejárás 1998-ban, a fatelep építésekor, 2004-ben szakfelügyelet során (Ottományi Katalin) és 2005-ben hatástanulmány készítéshez (Archaeosztráda Kft.): SZFM Adattár 3581-2001, 4783-2006, 4844-2006. A lelőhely nyilvántartási száma: 11068. 4 Sey 1964; Sey 1983 (a korábban 354-re keltezett záródást 355-re módosította). 5 MRT 7:138,11-13. lábjegyzetek, további irodalommal. 6 A lelőhely ÉNy-i részén lévő húsüzem építésekor még nem kötelezte törvény az építtetőt megelőző feltárásra, így a lelőhely ezen a részen elpusztult. 1998-ban építettek egy fatelepet a húsüzem mellé. A könnyűszerkezetes házakhoz nem írt elő feltárást az önkormányzat, és a bevezető út is elkészült már, mire kihívták a régészeket. így itt sem történt régészeti feltárás. Az út mellett épületnyomok, tegulák, terra sigillaták látszottak a felszínen. A gépesek elmondása szerint az út alapozásakor nagy mennyiségű római követ találtak. A fatelep és a patak közötti részen, egy pince építésénél 2005-ben, bár volt megelőző feltárásra kötelező határozat, már ugyancsak a legvégén, a vízvezeték építéshez hívták ki a múzeumot, így mindössze egy római falat sikerült rögzíteni. Mellette a kidobott földben jelentős mennyiségű tegula töredék is látszott (SZFM Adattár: 4783-2006); Ltsz. 2006.22.1-113. (kerámia); 2007.8.1-7. (fémek); 2008.2.1-45. (érmek); 2008.2.2.1-2. (terra sigillata). 2008.2.4.1-37. (fémek). 7 Három ásatás történt, mivel a beruházó a topográfia és a hatástanulmány adatai ellenére sem vállalta a teljes megelőző feltárást: 2007 novemberében próbafeltárás, 2008 márciusában megelőző feltárás és decemberében leletmentés (Ottományi 2008: 260). A decemberi leletmentés többnyire zuhogó esőben történt, így nem mindegyik objektumot sikerült kibontani az aljáig (feltöltődött vízzel). 8 A múzeumot nem értesítették, mivel a humuszeltávolítás nem engedélyköteles tevékenység. A munkát végző helybeli gépestől szereztünk róla tudomást. 11
