Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Tanulmányok Pest megye történetéből Keresztény Nemzeti Egyesülés nevű párt képviseletében.14 Az 1920 előtti ceglédi sajtóban a neve sem fordul elő, valószínű, hogy addig egyáltalán nem ismerték őt a városban. Azt sem érdemes találgatni, hogy a katolikus sajtóban megjelent cikkei eljutot- tak-e valaha a ceglédi hívek kezébe. E sorok írásakor úgy tűnik, hogy Haliért a zűrzavaros időszakban hirtelen feltámadó és mindent felkavaró politikai forgószél röpítette arra a magaslatra, ahol rövid ideig ugyan, de ő is a nyilvánosság középpontjába kerülhetett. Ceglédi jelölésének körülményei régen elvesztek a történelem homályában, de már a támogatására 1920-tól kiadott Czeg/édi Keresztény Újság sem tért ki túlságosan bőven a részletekre. Az első róla szóló hír az 1919. december 28-án kelt, és aznapi bemutatkozó látogatását ismertette benne a lelkes tudósító. Ezen a népgyűlésen nevezte meg Haliért egyhangúlag hivatalos jelöltként „a város minden rétegéből rekrutálódott kb. 6000 főnyi közönség...”15 A létszám kissé eltúlzottnak látszik, hiszen Cegléden nem volt akkora tér, ahol ennyi ember elfért volna, de lesz még majd részünk olyan, Hallerrel kapcsolatos leírásban, amelynek igazságtartalmára egyetlen jelző illik: kétséges. A fentebb sokszor emlegetett Czeglédi Kisgazda sem nevezhető teljesen elfogulatlannak ebben az ügyben, bár érdekes változatot örökített meg. Szerinte Dobos Sándor ellen „felfortyantak az aspiránsok”, vagyis azok, akik maguk is a képviselő- jelölti státusra pályáztak volna. Nem Dobos, hanem a kisgazdapárt ellen lázadtak, mondván, hogy az úri osztály szenved így taktikai vereséget. Az első jelöltjük Friedrich István volt, ám ő nem vállalta a testvérharcot, ezért új megoldást kerestek. „A vezérszerepetvivők egyike megálmodta, hogy Haller István itt utazik keresztül Félegyházára s a vonata is késhet, szervezzünk hát még hajnalban egy deputációt, járuljunk elébe s annak ajánljuk fel a mandátumot, amit Ecseri szomszéd »egyhangúlag« meg is cselekedett!”16 — akár így is történhetett... Ide bevándorolt tanárok és néhány pap, akik előléptetést remélnek Hallertől: ezek a „szereplési viszketegségben” szenvedő urak hozták őt ide, állította a Kisgazda ,és a jelöltállítás körülményei még egy ideig témát adtak a két pártnak Cegléden.17 Természetesen mindkét fél az egységet szorgalmazta, miközben a másiktól várt volna el ésszerű kompromisszumot. Az ügyben a Czeglédi Híradó is megszólalt, sőt újabb elemmel gazdagította a vitát. „Tagadhatatlan, hogy a Haller-Dobos kettős jelölés lassanként felekezeti kérdéssé, vallásháborúvá fejlődik”18 - jegyezte meg az újságíró, de az ügyön „kárörvendő zsidók” emlegetéséből az derül ki, hogy az ő békére intő érvelésével is komoly problémák akadtak. De a választási harc még csak eztán következett! Haller István fizikai állóképessége minden tiszteletet megérdemel, hiszen előfordult, hogy egyetlen napon két településen összesen hat beszédet mondott el. A sorozatban tartott politikai nagygyűlésen, kisebb-nagyobb találkozókon elhangzott mondataiból azonban nem könnyű kihámozni az értelmet. A kor egyik fő jelszavát, a keresztény nemzeti kurzust például így határozta meg: „Nem antiszemitizmusról van itt szó, mondotta, hanem csak az idegen fajnak intézményes visszaszorításáról abban a mértékben, amint azt a 96%-ban keresztény és magyar, ezer év óta itt élő s hazájának kizárólagosan ezt a földet valló magyar nemzet érdeke megkívánja.. .”19 Az antiszemita szólamokon kívül nehéz idézni Haller programjából; mellesleg a párt nevét az alcímében viselő Czeglédi Keresztény Újság sem törekedett ilyesmire. O az ország legbefolyásosabb embere, húsz éve folytat keresztény és nemzeti politikát, sosem volt Károlyi Mihály híve, kisgazdacsaládban nőtt fel, képes összefogni a nemzet minden osztályát — ezek 14 Haller István életrajzi adataira: Almanach 1910: 284.; Almanach 1922: 259-261.; Almanach 1920: 57-58.; Almanach 1927:132-133.; Bölöny-Hubai 2004.; Jónás 1990: 336.; Haller István Cegléd volt képviselője... Czeglédi Keresztény Újság, 1931. június 28. 15 Haller István képviselőjelöltünk bemutatkozó látogatása. Czeglédi Keresztény Újság, 1920. január 1. 16 Lakos József: Észrevételek. Czeglédi Kisgazda, 1920. január 15. 17 Kérdések és feleletek. Czeglédi Kisgazda, 1920. január 15. 18 Ezt már mégsem... Ceglédi Híradó, 1920. január 6. 19 Haller István képviselőjelöltünk bemutatkozó látogatása. Czeglédi Keresztény Újság, 1920. január 1. 87
