Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára. Adatok Máriássy Béla (1824–1897) élettörténetéhez
Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára 4. kép / Kártyaparti az ecsédi kúria előtt, az 1870-es években, Máriássy Béla (szemben ül), felesége Anna és Blaskovich Gyula (jobbra ül) (TBMA) Nagyfüged, ahol a harmadik testvér, Blaskovich Malvin (1837-1905) lakott. Malvin és Gyula rendszeres látogatók voltak a Máriássy-Blaskovich házaspár ecsédi kúriájában. A gyakori vendégeskedés miatt ritkán leveleztek egymással, de több fénykép- felvétel őrzi társas együttlétük emlékét, ami a 19. század második harmadából igazi kuriózum. Máriássy Béla az 1880-as évek elején még Ecséden lakott, onnan írta leveleit sógorának. Régi, tömör, földszintes háznak írták le az ecsédi kúriát, amely pezsgő köznemesi társas életnek nyújtott helyszínt.62 A kártyázás, társasjáték, az agárfuttatás rendszeres elfoglaltsága volt a nemeseknek. Speciális magyar sportként tartották számon az agárvadászatot, amit nem az arisztokraták (náluk a falkavadászat terjedt el), hanem a köznemesi férfiak űztek, de a nők is részt vettek ezeken az eseményeken. A hölgyek hintókról figyelték az agárvadászatot, ugyanakkor ők feleltek a vendéglátásért. Egy korabeli újság tudósított a Heves megyei úri társaság e programjáról, ahol a „fess” Máriássy Béláné kocsija körül felállított büfében fogyaszthatták el hajtás után a hideg sültet, forró brandyt. Máriássy felesége nemcsak finom étkekkel kínálta a társaság tagjait, hanem „sultan flór”-ral, (szivardohány) mert „tündérujjai” pillanatok alatt megsodorták a finom cigarettát.63 Blaskovich Anna maga is dohányzott, amit bizonyít a tápiószelei múzeumban őrzött mo- nogramos tajték szipkája és pipája. Feltehetőleg Máriássy is hódolt e szenvedélynek, mert családi címeres dohánytartó doboza látható a tápiószelei múzeumban. A feleséget, korabeli fotók mellett, egy nagyméretű olaj kép is megörökítettet. Egy ismeretlen 19. századi piktor művén menyasszonyi ruhában, csipkefátyol és csipkeruhás öltözetben láthatjuk őt. Az impozáns művet a tápiószelei múzeumalapítók Barabás Miklós művének gondolták.64 A híres festő 1853-ben valóban kitűnő olajképet festett Anna nagybátyjáról, Blaskovich Pálról, férjéről pedig pompás akvarellt készített.65 62 Az ecsédi Máriássy kúriáról nem tud a szakirodalom. Borovszky Samu és Badál Ede munkájában nem találtunk adatot róla. Badál Ecséddel kapcsolatban többször említi a Fáy-kastélyt (velük rokonságban állt a Máriássy család). Az 1830 körül épült Heves megyei kúriák sorában megemlít egy ecsédi kúriát, miszerint semmiféle adattal nem rendelkezik a falu délkeleti végén álló kúriáról. Valószínűsíthető, hogy ebben lakhatott a Máriássy család. (Badál 1987: 50.) 63 Magyarország és a Nagyvilág, 3. (1898) 12/11. 64 A szakmai álláspont szerint Blaskovich Anna képmása nem Barabás Miklós alkotása, hanem 19. századi ismeretlen festő munkája. A nagyméretű olajkép a tápiószelei múzeum állandó kiállításán megtekinthető. Leltári száma: 67.528.1. 65 Barabás Miklós: Blaskovich Pál arcképe, 1853, leltári száma: 67.571.1.; Barabás Miklós: Máriássy Béla képmása, 1857, leltári száma: 67.531.1. 70
