Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén
Tanulmányok Pest megye történetéből Társadalmi endogámia és exogámia Az endogámia a házaspárnak egy jól körülhatárolható csoportból való kiválasztását jelenti. Az endo- gám csoport lehet társadalmi, gazdasági vagy lokális.'6 Értelemszerűen az exogámia a kijelölt csoporton kívüli házasságkötést jelenti.16 17 Aszódon 1824-1864 között 878 fő kötött 475 házasságot, ebből 693 személynek volt ez az első házassága, 194-nek a második vagy a többedik. A házasulok között 697 helyi és 181 más településről származó szerepel. Értelemszerűen ebben a statisztikában az újraházasodók többször szerepelnek. Az általam kialakított foglalkozáscsoportok elnagyoltak, az anyakönyvek bejegyzéseihez alkalmazkodó kategóriák, melyekkel célom a vélt társadalmi keretek bemutatása. A felosztás a következőképpen történt. A birtokos alatt azokat a nemeseket értem, akik birtokaik jövedelméből élnek. Értelmiségi párnak azokat nevezem, ahol szellemi munkát végző, akár nemes értelmiségi, például gazdatiszt, akár honorácior vőlegény egy értelmiségi apa lányát veszi feleségül. Kézműves pár alatt az iparosokat, kétkezi munkával terméket előállító vállalkozókat értem, valamint ilyen foglalkozást űző apa lányát, esetleg özvegyét. A földművesek a földhöz köthető rendszeres gazdasági tevékenységgel foglalkozók, jobbágyok és utódaik. A megművelt, illetve birtokolt föld mérete, valamint a vagyon nagysága alapján a makroszintű vizsgálatok során nem árnyaltam a képet, mivel csak az anyakönyvekre hagyatkoztam, melyek kategorizálása ebben a tekintetben csak esetleges. A szolga kategória alatt a mezőgazdasági napszámosok és idénymunkások mellett az uradalomban és magánháznál szolgálatot tevőket értem, ebbe a kategóriába tartozik a Pod- maniczky család szakácsnője, de például az uradalmi juhász is. Az anyakönyvek feldolgozása során felismerhetővé vált egy tendencia, mely szerint a kézműves családok lányai, átmenetileg, egy időre, házasságkötés előtt cselédnek álltak. Őket az apjuk foglalkozása alapján kategorizáltam. A következő táblázattal szemléltetem a különböző foglalkozáscsoportok által alkotott párokat. 1. táblázat / Az aszódi evangélikus házaspárok foglalkozási megoszlása, 1824—1864 Birtokospár 3 Értelmiségi pár 7 Kézművespár 89 Földművespár 204 Szolgapár 17 Kereskedőpár 1 Értelmiségi-kézműves 6 Kereskedő-kézműves 4 Szolga-kézműves 3 Földműves-szolga 3 Összesen 337 A táblázat jól mutatja, hogy Aszódon a vizsgált időszakban súlyozottan a foglalkozáscsoporton belüli házasságkötés volt a tendencia, hiszen a párok 90%-ára ez jellemző. A birtokosok 100%-ban foglalkozáscsoporton belül házasodtak, ahogyan a földműveseknél is majdnem ugyanez az arány, hiszen 207 házasságból 204 köttetett a foglalkozáscsoporton belül. Ugyanakkor a kézművesek 12%-a, az értelmiségieknek pedig 46%-a csoporton kívüli házasságot kötött az időszakban. A kereskedők házassága itt 100%-osan csoporton kívüli volt, de mivel kevés ilyen élt Aszódon, ez az arány nem tekinthető reprezentatívnak. A szolgákkal és szolgálókkal kötött házasság a megözvegyült és elszegényedett kézművesekre egyértelműen jellemző. Tendencia, hogy a kis földterülettel rendelkező földművesek párja az 16 ’Endogámia címszó. 17 ’Exogámia’ címszó. 51
