Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Műhely Tatárdombon 10—11. századi település, illetve egy 12-13. századi földvár nyomát tárták fel a régészek.274 Híres, Alsósápon álló gótikus templomának ásatásakor, annak környezetében 11—16. századi edénytöredékeket találtak, ami pedig egy folyamatosan fennálló településre utal.275 Ezt egészíthetjük ki egy 1327-ből származó adattal, mely a Sáppal szomszédos Kisguta (Kysgutha) megosztásáról szól. Ebben említik nyugati határosként Sáp falut. Miután az oklevél szövege szerint Kisguta határai keletről Bércéi, délről Nagyguta, északról pedig Kövesd voltak, ezért egyértelmű, hogy a föld a mai Galgaguta északi határába esett, ami azt jelenti, hogy a későbbi felsősápi területtel érintkezett.276 Sáp földje így észak-déli kiterjedésében ekkor már nagyjából a mai területéhez hasonlíthatott. Harmadikként számításba kell tehát vennünk azt, amit Bártfai Szabó mond, hogy Báb a későbbi Felsősáp északi, Legénddel határos részén feküdt, az innen folyó patak és a nézsai határ között, s még a térségben több Báb nevű föld is volt, talán egykor délre lenyúló, összefüggő területként. így Ják „nógrádi” A Legéndyek Tisztánlátásunkat nehezíti, hogy az Árpád-kori okleveleinkben megjelenő Legyn, Legen,Legyen stb. névalakok nem csak a nógrádi Legénd nevét rejtik. Bakács István például a következőképp sorolja fel a Hont megyei Ledény (ma: Ladzan, SK) 13-14. századi névformáit: villa Lengen, Legem, Leegen, legean, Legeen, Legyen, Legeen, Legyeen, s többször Legen alak.277 IV. Béla 1251-es oklevelében, a Szent Jakab monostor ügyében szerepel „Comiti Valentino, filio Legen”,278 azonban ez az adat is, és annak későbbi, helynévi változatai is a Kolozs megyei Légen egykori megjelölésére szolgáltak, ahol eszerint a falunév személynévként is létezett. Csongrád megyében is találkozunk Legen faluval, melyet 1266-ban a Kalán nembeli Pósa fia Nána comes a nyulakszigeti apácákra hagyott, utód nélküli halála esetére.279 Elsősorban a nagy távolság miatt tarthatjuk valószínűtlennek, hogy a Legéndy család tagja lett volna a Baranya megyei Srebsa és Kysfoludbirtokáért földjeit sem kell Sáp határába helyeznünk, hanem a legéndi területre. Ják ispán családjából a később magiszternek szólított fia, Beke, kartali és sági örökségének átvételekor, 1289-ben, már felnőtt férfi volt, vagyis az 1260—70-es években születhetett. Korban testvérei, Patony és Rap sem lehettek tőle nagyon távol. Patonyról már tudjuk, hogy fia, Miklós, 1357-ben oklevelet kért ki a hatvani káptalantól. A Chuda család révén a Simon-ág tagjai is a területen maradtak. Birtoklásuk a 13. század 60—70-es éveiben látszik a zenitjén lévőnek, ezt követően nehéz követni sorsuk alakulását, az azonban bizonyos, hogy a nemzetség Uza-ágához képest, akik közül a Csikók egészen a tárnokmesterségig, illetve a püspöki székig vitték — akárcsak ideiglenesen is —, visszaszorulni látszanak a kevésbé jelentős nógrádi, Pest megyei birtokosok közé. E két család valamelyikében, de leginkább Ják ispán csak részben ismert leszármazottai között véljük megtalálni a Legéndyek őseit. származása folyó perben említett nádori megbízott Leguend falusi Márton, Borych fia („per pristaldum ipsius Palatini Comitis Martinum nomine filium Borych de villa Leguend”).280 Kutatásunk szempontjából a legzavaróbbak azonban az eredetileg Nógrádhoz, majd Heves megyéhez tartozó Lengyend falu (ma puszta, Bátonyterenye része) adatai. A település és a birtokos család, mely László személyében alispánt is adott Heves vármegyének, gyakorta legen, legyen, Lengen alakban szerepel. Ez alapján vetjük el a Legéndy András fia Mártonra („Martinus, filius Andreae de Legend”) 274 Czeglédy (szerk.) 1982: 80-81.; Czeglédy (szerk.) 1983: 82-83. 275 Kozák 1970: 220-221. 276 AOklt.: XI. 70. (139.) 277 Bakács 1971: 148. 278 CDH: IV/1.200. 279 Bakács 1938: 53. (99.) 280 ÁUO: VI. 442. 279
