Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Műhely Tyekvicska Árpád Templom és falu térben és időben A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig A történelmi tér magában foglalja az időt, minden csak időbeliségében létezik. A tér és az idő szétvá- laszthatatlanok, ezért e kis dolgozatunkkal ennek az összetartozásnak a profán mivoltára szeretnénk rámutatni: a kis templom, amely valamikor beleszületett a környező térbe, egyben ennek a térnek az időbeliségét is jelzi, oromfala évszázadok viharos történetét írja le. Tanulmányunk nem klasszikus település- vagy építéstörténet. Mindössze arra vállalkozunk, hogy áttekintsük azokat a körülményeket, amelyek a környezetben lehetőséget adtak e kis templom megépülésére, tudván, hogy okleveles adatok, falkutatás és régészeti feltárás híján, gyakorta csak elméleti konstrukciókat alkothatunk. Mint a környező tájnak ő maga, számunkra is a templom története áll a fókuszban, s még ha iratokkal nem is tudjuk bizonyítani Árpád-kori meglétét, vizsgáljuk azokat az eseményeket, szereplőket, amik és akik létrehozhatták - meggyőződésünk szerint: akkor. A Pest és Nógrád megye határához közeli kis település, Legénd egyetlen középkori eredetű tárgyi öröksége a Nagyboldogasszony védelmébe ajánlott római katolikus templom. Környezetének a 9-14. századra kitekintő vizsgálatával fő célkitűzésünk a jelen és a jövő régészeit segíteni abban, hogy majdani ásatási eredményeikkel választ adhassanak az általunk megfogalmazott kérdésekre. Munkánk során csupán helyszíni megfigyeléseinkre, az általunk feltárt levéltári, irattári forrásokra és a helyi hagyományra támaszkodhattunk. Az 1970-években az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei végeztek itt falkutatást, illetve a templombelsőben próbaásatást, ennek dokumentumai azonban nem kerültek elő az illetékes területi múzeumból, miként a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárából sem, s nem voltak fellelhetők a kutatásunk időszakában éppen megszűnőfélben lévő Forster Központ irattári anyagában sem. E hiányokat csupán szemrevételezéssel, terepbejárással pótolhattuk, szakemberek segítségét igénybe véve.1 Legénd község a Nyugati-Cserhát keleti területén, nyugatról és délnyugatról a többnyire jól karsztosodó dachstein mészkőből, illetve további homokkő telepekből felépülő Romhányi-rög határolja, melynek északkeleti dombfelszínén, a Csurgó nevű dűlőben ered a kis Legéndi-patak, mely azután a falu határában délkelet felé szélesedő völgyében, Nógrádsápon áthaladva, Ácsánál torkollik a Galgába.2 Futása mentén 1 Ezúton szeretném megköszönni Giber Mihály, Juhász Gergő, Kárpáti Zoltán, Repiszky Tamás, Sima Gábor és Szczuka Attila tanácsait, szakmai észrevételeit, Bállá Árpád, Bíró Anna, Jánosi László, Králik Istvánné, Szederjesi Cecília és Tünkéi Tamás segítségét. A tanulmányban felhasznált latin nyelvű források egy részét Kiss Anita (hivatkozásban: KA), Künstlerné Virág Éva (KVÉ), Stresnák Gábor (SG) és Tóth Péter (TP) fordította. 2 A patak mentén elhelyezkedő településnyomok feltárása Legénd határában is még a jövő feladata. Régészeink mindeddig csupán a faluhatár prehisztorikus emlékeit kutatták. Lásd erre: Markó András—Péntek Attila 2003.; Péntek Attila 2015.; Péntek Attila 2016. 233
