Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története
Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története Az 1980-as évek eleji műszaki állapotról ad átfogó képet az 1983 áprilisában a MÁV által végzett hatósági műszaki vizsgálat.70 A jelentés szerint a személyforgalom által használt pályatestek jó állapotban voltak, ugyanakkor a teherforgalomban használt iparvágányok, rakodók és a villamos vezetékek fenntartására a BKV nem fordított figyelmet. A mozdonyok is elavultak voltak, fenntartásuk egyre nagyobb nehézséget okozott, ezért javasolták a régi mozdonyok helyett 5 db román gyártású M43 dízelmozdony átvételét.71 A felmérés 9000 és 11 500 fő között állapította meg a csúcsidei óránkénti utasforgalmat, A fenti adatokból jól kivehető, hogy a HÉV-vonal- ról kiszolgált gyárak, üzemek és termelőszövetkezetek elsősorban az üzemükhöz szükséges nyersanyagot szállíttatták, saját késztermékeik elszállítása nagyjából az összforgalom negyedét adta az 1978-as árukorlátozásig. Az áruforgalomban már bekövetkezett drasztikus visszaesés szembeötlő a feladott áruknál, az összes áruforgalom nyolcadára esett vissza. A vonalra érkezett áru nyolc év alatt majdnem a felére csökkent, ugyanakkor a vonalról feladott majdnem azzal a megjegyzéssel, hogy a fővárosi közlekedési vállalat tovább akarta emelni az utasforgalmi kapacitást óránkénti 18 000 utasra. A teherforgalomra kedvezőtlenül hatott az 1978. február 15-én életbe léptetett forgalomkorlátozás, amelynek részben közlekedéspolitikai okai voltak (a teherforgalom közútra terelésével a már sokat említett és 1976-ban a főváros által el is fogadott gyorsvasúti koncepció megvalósítása), részben a BKV egyre komolyabb gondot okozó munkaerő-helyzete és részben az előzővel összefüggésben, a szükséges karbantartások elmaradása miatt romló műszaki állapot. az ötödére esett vissza. Ebből következik, hogy elsősorban a szentendrei gyárak kényszerültek termékeiket közúton fuvaroztatni. Az 1968-as közlekedési koncepció nem csak a kisforgalmú vasútvonalak bezárásáról szólt, hanem a vasútvonalak áruforgalmának racionális átszervezéséről is, ezért minden vasútvonal esetében, legyen az keskeny nyomtávolságú gazdasági vasút vagy nemzetközi forgalommal bíró fővonal, komplex módon felmérték a vasút teherforgalmi jellemzőit. Ezeket a 1. táblázat/A szentendrei HEV-vonal teherforgalma,1974—1981 Leadás Feladás Év Kocsi Tonna Kocsi Tonna 1974 21256 336 513 8 815 112 573 1975 17 857 285 773 3 525 96 144 1976 16 197 286 172 6 944 93 683 1977 15 356 264 367 6 258 87 315 1978 8 754 174 602 1 155 17 391 1979 7 463 150 741 791 14 845 1980 7 252 162 473 1 176 22 432 1981 7 523 172 393 1 493 24 918 70 MÁVKI DNR, 2/1983/102840. sz. ügyirat. 71 Felettébb kétséges, hogy a javaslat valóban beváltotta volna a reményeket, mivel megbízhatatlanságuk miatt - ami elsősorban kivitelezési és minőségi problémákra vezethető vissza - a MAV-nál is jelentős gondot okoztak ezek a mozdonyok. 174
