Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Tanulmányok Pest megye történetéből - Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története

Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút vázlatos története

5. kép /MIXHEV-szerelvény indulásra készen a Margit-hídi végállomásnál, 1967 (Szánthó Zoltán, Fortepan)

köszönhetően 60 km/h-ra lehetett emelni a vonatok sebességét és 18 tonnára a terhelhetőséget.64

Ezek a fejlesztések már a gyorsvasúti koncepció keretében valósultak meg, amely hosszú távon csak a személyforgalommal számolt. Az 1958/59 telén végzett reprezentatív utasszámlálás során óránként átlagosan 2450 fő, csúcsidőben pedig 4360 fő utazott a vonatokon. A napi utas átlag az 1928-as 8 ezerről

49 ezerre nőtt, amihez jött még a nyári hétvégéken közlekedtetett 15-16 különvonat, több ezer fővel.65 A teherforgalom is jelentős maradt, 20 iparvágányt szolgált ki a BHÉV, ezek közül a legnagyobb forgalmat a szentendrei gyárak66 és az újlaki (csillaghegyi) téglagyár, valamint az óbudai szeszgyár bonyolította. Több mint harminc évig tartott, mire sikerült leépíteni az árufuvarozást.

64 Bencze-Koroknai-Sudár 1989: II. 334.

65 Fáy 1960: 807.; Keller 1976: II. 155.

66 A legnagyobb szentendrei gyárak, üzemek és fuvaroztatók az 1960-70-es években a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikk Ipari Vállalat szentendrei üzeme, Papíripari Vállalat Szentendrei Papírgyára, Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára, a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a környék szovjet alakulatai, illetve a Szentendrén lévő katonai főiskola.

172