Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században

Tanulmányok Pest megye történetéből azok jelrendszert hordozó szerepében helyezzük el. Természetesen így sincs lehetőség az arányok ki- egyenlítésére, de talán árnyaltabb következtetések le­vonására adódhat lehetőségünk. Felmerült a kérdés, hogy a gyermekek viselete beilleszthető-e ebbe az egységbe. Abból adódóan, hogy az ő öltözetükről még a férfiakénál is kevesebbet tudunk, illetve azt fi­gyelembe véve, hogy náluk egészen más funkciók kaptak hangsúlyt, arra jutottunk, hogy ezt a témát külön fejezetben fejtsük ki.81 A legfiatalabbak viseletére vonatkozóan ma már nehéz a gyűjtések során adatokat kapni. Problémát jelent az is, hogy a korábbi kutatások általában nem tértek ki erre a kérdésre, nem tartották eléggé fon­tosnak vizsgálatát. Ebből adódóan kevés adatunk van, összevetésére sem igen adódik lehetőségünk. Flórián Mária a Magyar Néprajz negyedik kötetében csak a pólyázáskor használt lepleket, fáslikat, majd az ezt felváltó zubbonyt és kis inget, valamint a derékban szabott, ráncolt aljú, hátul gombolódó, ujjas ruhácskát emhti.82 Az ezt követő életkortól általánosnak tartott tényként említi a szerző, hogy a korábbi századokban hat-hét, a 19-20. században négy-öt éves korukban öltözetük már alig tért el a felnőttekétől. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon a falusi gyermekek mhái milyen anyagból készültek. Generációról vagy kor­csoportokról (testvérek) átöröklődtek-e, illetve díszí­tettségükben mennyire feleltek meg a nők és férfiak díszesebb viseletének? A gyerekeknek is megvoltak a különböző alkalmakra való ruháik, vagy ekkor szá­mukra még szükségtelen volt az ünnepi viselet? A pócsmegyeri gyermekviselet darabjai nem maradtak fenn, kivételt a magyar ruha képez. Egye­dül a régi fényképek nyújtanak némi információt a legkisebbek viseletével kapcsolatban, illetve a még ma élők emlékei, igaz, ők már abban az időben voltak gyerekek, fiatal lányok, amikor már a nők viseletében is elkezdődött a kivetkőzés folyamata. Arra a kér­désre, hogy a gyermekeknél volt-e a felnőttekéhez 30. kép/Dalkó Julianna derékban szabott, hátul gombolódó, ujjas ruhácskát viselő kisfiúval hasonló viselet, egyértelműen azt a választ kaptuk, hogy nem. Egyik adatközlőnk magyarázata szerint a gyerekek azokon a vidékeken jártak olyan ruhában, mint a felnőttek, ahol adtak arra, hogy a néphagyo­mány ruháit őrizzék. Pócsmegyeren „a helyi szoká­soknak nem volt semmi közük a gyerekruhákhoz”. A gyermek születése után tollas pólyába került, s egészen három hónapos koráig maradt ebben. Az 1960-as években a pólyát elhagyták, felváltotta a rugdalódzó. Három hónapos kortól az általános ru­hadarab a kis ing, a rékli és a derékban szabott, hátul gombolódó, ujjas ruhácska volt. Ez mind a lányoknál, 81 Bogatirjov a gyermekviselet funkciójával szintén külön foglalkozik. Véleménye szerint viseletűk a gyakorlati funk­ciókon kívül elsősorban a korcsoportokhoz való tartozás funkcióját tartalmazza. (Bogatirjov 1985a: 135-139.) 82 Flórián 1997: 757. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom