Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században
Tanulmányok Pest megye történetéből 3. kép / Fiatal lányok dirndli ruhákhoz hasonló szabású ruhában és magyar ruhában, Tahitótfalu- ban az 1920-as évek végén A Falu rossza című előadáson varratják, talán az 1980-as évektől lehetséges a ruhadarabokból (szövetkabátka, szoknya, kosztüm) fehér változatokat készen megvásárolni.17 Hasonlóan megmaradnak a szüreti mulatságban rögzült pártás magyar ruha18 19 iskolai ünnepi változatainak helyi előállításai egészen az 1970-es, 1980-as évekig (4. kép).™ A férfi és női kötényviselés és az otthonka pedig ma is változatos formákban él.20 17 Lásd a pócsmegyeri egyházi dokumentumok között a Borzsák Sándor református lelkész által összeállított konfirmációs fényképes albumot (1952-1975) és az 1975 utáni fényképgyűjteményt. (Református egyház, parochialis iratok - Pócsmegyer) 18 Két öltözetet folklorizmusként azonosíthatunk: az iskolás lányok magyar ruháit és a menyecskék, valamint a színjátékokban szereplők ruháit, amelyek a bajor és osztrák dirndli ruhákhoz voltak hasonlók (3. kép). Ez utóbbiak bő, babos vagy fehér szoknyából, buggyos ujjú blúzból, fehér kerek kötényből és hátrakötött fejkendőből álltak. Ez az öltözet a babos kendős népszínművekben (Blaha Lujza révén Budapesten) kedveltté vált műnépies stílusból eredeztethető. Az 1930-as években a falvakban divatossá vált népszínmű-előadások után terjedt el. A stílus mint hamis népéleti kép megjelent a korszak festészetében is: „Ez a korszak az, amelyet hazai képírásunkban »baboskendő-kor- szaknak« hívunk [...] A hazug népszínmű szelleme fertőzte a művészetet.” (Lyka 1964 [1904]: 120.) 19 A magyar ruhák az 1945 utáni politikai változások következtében kikerültek a használatból, de az 1970-es, 1980-as években újra megjelentek az iskolai előadásokon és a különböző fellépéseken. 20 A 2010-ben megjelent Pócsmegyeri konyhák című kötetben publikált színes fényképanyag jól reprezentálja a konyhai munkákhoz illeszkedő kötényviselés jelenét. (Borszékiné Rétháti—Balogh 2010.)- Hátsó, külső borítón: otthonka szamócát árusító asszonyon- Hátsó, belső borítón: fodros, vállas, fehérszínű kerek kötény és egyszerű fehérszínű vállas, kerek kötény- Felső borítón: fényes kékfestő kötény- 28.: fehér melles kötény kis hímzéssel a mellrész tetején- 29.: piros-tarka nylon otthonka a konyhában- 30.: kockás kartonból készült melles kötény és kékvászon, férfi melles kötény- 71.: lakodalom szakácsasszonyain tarka kerek kötény, fehér melles kötény, otthonkák A kötényviselésben még jelentős az egyéni ízlés és alkotókészség megjelenése, sokan maguk megvarrják a kötényeket, otthonkákat. Ezek bemutató helyei a lakodalmak és a vendégeskedések, például egyházi ünnepi rendezvények, szeretetvendégségek stb. 123
