Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje - A balkezes korszak szobrászati alkotásai Béni megbénult kezének szimbólumát vélte felfedezni.62 A művész örömmel üdvözölte a címadást, így kapcsolódott össze a vergiliusi pásztorénekben aranykort hozó fiúról szóló jóslat és a szobrász első balkézzel mintázott szoborművé.63 Az, hogy a beteg Ferenczy szobrászati önvallomása alanyául éppen egy törékeny testű, fiatal serdülő fiú alakját választotta, nem véletlen. A fiatal fiú akt állandó elemnek számított a művészetében, már az 1910-es évek végén készült alkotásai sorában is kitüntetett helyet tudhatott magának, s onnantól egész pályáját végigkísérte. A keresés éveinek fiú aktjait naturalista stílusban mintázta, majd ugyanezen az alakon végezte kubista stíluskísérleteit is. Az emigrációs évek munkáiról ugyan igen hiányosak az ismereteink, mivel a plasztikák nagy része külföldön szétszóródott, Ferenczy Béni érett korszakának kezdetén, az 1930-as évek második felében azonban ismét nagy jelentőséget kaptak a fiú aktok. Az 1910-es évek kifejlett férfitestjeivel szemben ekkoriban már kifejezetten kisfiúkról, illetve siheder kamaszokról mintázott szobrokról volt szó. A felesége által ihletett „vaskos” női aktok mellett ez a magányos fiúalak adta a művész érett korszakának központi témáját. Illyés Mária Ferenczyről írt disszertációjában azt hangsúlyozza, hogy a serdülő fiú alakja olyan gyakran szerepelt Ferenczy munkáiban önállóan, illetve az erős női alakkal együtt, hogy az utóbbinak mintegy ellenpólusává válva testesítette meg az anya mellett a fiút, az anyagi lét mellett a szellemet.64 Ez előbbi már csak azért is magától értetődő, mivel a siheder alak ihletője az 1930-as években Miklós, a művész második feleségének, Erzsinek korábbi házasságából származó, Szovjetunióban maradt gyermeke volt. Miklós, vagy ahogyan gyakran hívták Nicola elvesztése, és Ferenczy Béni első házasságából származó fiának, Mátyásnak a halála kétségkívül nagyban befolyásolta a törékeny fiúalak szomorú, magányos figurájának létrejöttét.65 Az ilyen alakokat megjelenítő művek összessége azonban mégis azt a benyomást kelti bennünk, hogy Ferenczy fiúalakjai ennél jóval összetettebb jelentéssel bírnak. Művészetében a kisfiú aktok ugyanis egyre inkább általános érvényűvé, mintegy belső önarcképekké, a művész önnön szellemiségének kifejezőivé váltak, mintsem egy konkrét személy megformálójává. Fiúalakjaira, de leginkább az érett korszak főművének számító Játszó fiúkra., és annak különféle változataira komoly hatással voltak édesapja, Ferenczy Károly korai művei, kiváltképpen a Tékozlófiú egy korai vázlata és a Kődobálók című kompozíció.66 A finom naturalista képek visszafogott, merengő, már-már tragikus hangvétele visszaköszön Ferenczy Béni magukba zárkózó aktjain is, csak úgy, mint az apa által megfestett fiúalakok csapott válla, melankolikus kisugárzása és drámai beállítása.67 7. kép Állófiú (Fiú akt fatörzzsel), 1963 Bronz; 137 cm (MNG, Ltsz. 65.20-N; fotó: Mester Tibor) 62 Hubay 1972: 7-8.; Vergilius 1967:19-20 (IV. ecloga). 63 Hubay 1972:254-255. 64 Illyés M. 1981: 68. 65 Ferenczy Béni és Plop Mária Erzsébet 1932-ben házasodtak össze Moszkvában, majd az 1930-as évek közepén Bécsbe költöztek, ahonnan 1938-ban végleg visszatértek Magyarországra. Erzsi fia a Szovjetunióban maradt az apjával, akit később letartóztattak és egy tisztogatási hullám során kivégeztek. Miklós egy szovjet gyári iskolába került, majd Moszkva kiürítésekor a hátországba telepítették. Oroszként nőt fel, magyarul egy szót sem értett. Béni első házasságából született fia, Matyi még középiskolás korában a bécsi Theresianumból vonult be a Wehrmachthoz, majd a Franciaországot megszálló német haderő tagjaként Poitiers-be került, ahol autóbalesetben hunyt el tragikusan fiatalon. Máig jeltelen katonasírban nyugszik (Vajda 1999: 23). 66 Csengeryné Nagy 1968: 10-13. 67 Illyés M. 1981:68-69. 80
