Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje - A balkezes korszak szobrászati alkotásai ;v 3. kép Piros turbános férfifej, 1960 körül Akvarell, papír; 420*298 mm (MNG, Ltsz. F.61.7;fotó:Mester Tibor) 4. kép Virág és Golgota, 1962 Akvarell, papír; 450*330 cm (FEMÚZ, Ltsz. 76.358.F) Élete diadalmenetek és hullámvölgyek folyamatos váltakozásával telt. A hazai kulturális életben betöltött ingadozó szerepe főként annak volt betudható, hogy autonóm alkotóként nem kívánt a művészeten és a művészi nevelésen túlnyúló, politikai célokat szolgálni, és az irányadóként megadott stílust követni. Betegsége után azonban a politikai hatalmak személyéhez és művészetéhez való hozzáállása nagyban változott. Az öntörvényű, politikai nyomással dacoló, önálló művészi elveket valló művésztanárral szemben a beszédképességétől megfosztott, főként virágcsendéleteket és bibliai jeleneteket festő aggastyán már „nem zavart sok vizet” a korszak művészeti életében, s így elvárások sem irányultak a személye felé a kulturális életben betöltött szerepe kapcsán. Nem lehet véletlen tehát, hogy pont ez az időszak hozta el végül életműve méltó elismerését. 1958-ban megkapta a Kiváló Művész kitüntetést, 1965-ben pedig a Kossuth-díj legmagasabb fokozatát, mint ahogy a korabeli lapok megírták: „[...] egész életművéért, különösen a legutóbbi időben kifejtett munkásságáért.”44 Az új korszak Ferenczy nagy, önálló tárlatainak megrendezését is lehetővé tette. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjában állított ki,45 majd egy évvel később a Nemzeti Szalonban nyílt gyűjteményes tárlata.46 A balkezes korszak termékei ekkor még kimaradtak a bemutatott anyagból, azonban a bécsi Künstlerhaus-ban 1963-ban nyílt, nagyszabású életmű-kiállításán már az új művek is előtérbe kerültek.47 Ferenczy nemzetközi bemutatása az osztrák tárlat után egy belgiumi vándorkiállításon folytatódott.48 Az 1964-es székesfehérvári kiállításán már az utolsó évek munkái is kitüntetett helyet kaptak, a Játszó fiúk kompozíció állomásai mellett ugyanis ezek a művek jelentették a 44 Népszabadság 1965: 7. 45 Gerlóczy 1959: 68-76. 46 Katona (szerk.) 1959. 47 A kiállítást Genthon István rendezte, aki már a budapesti tárlatnak is a társkurátora volt, s a katalógusban külön kitért a művész új műveire: „Von schwerer Krankenheit genesen, arbeitet nun der Künstler wieder und vermehrt die Galerie seiner Schöpfung mit neuen Figuren. Wir hoffen, dass die Kunst Béni Ferenczys beim österreichisches Publikum eine günstige Aufnahme finden wird.” Genthon (Hrsg.) 1963. 48 1965-ben Hágában a Városi Múzeumban nyílt gyűjteményes tárlata, majd 1966-ben Brugge, Kortrijk és Gent fogadta vendégkiállítását (Földes 1991). 76
