Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai

Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje — A balkezes korszak szobrászati alkotásai

E tanulmány keretei nem teszik lehetővé a teljes korszak művészetének ismertetését, így jelen esetben a csekély számú, de annál jelentősebb szobrászati anyagra igyekszem fókuszálni, a fennmaradt források alapján rekonstruálva Ferenczy Béni betegségének körülményeit, művészeti regenerálódásának lépéseit, ismertetve az alkotókorszak kedvelt témáit és jellemző stiláris jegyeit. Felvázolva tehát azt az utat, melyet betegsége során tett meg első balkezes szobrainak létrehozásáig.

Az 1956-1967 közötti időszak rekonstruálása

A Ferenczy Béni életében fordulópontot hozó őszi nap 1956 novemberére esett. A pontos dátumról igen eltérőek a fennmaradt adatok, általános nézet azonban, hogy az idős művészt november 4. után és 15. előtt érte a szélütés.35 Mivel a források nagy része személyes visszaemlékezés, elsősorban irodalmi igényű, részletes adatokra kevésbé koncentráló írásmű, érdemes a leginkább szakszerű forrást hitelesnek tekinteni, melynek ez esetben talán az 1977-es patográfia tekinthető. Környey István ugyanis a kutatás során a Ferenczyt kezelő kórházak jegyzőkönyveit is tanulmányozta, és ily módon határozta meg a tragédia időpontjaként a szovjet csapatok bevonulásának másnapját, november 5-ét.36

Hogy az októberi események zűrzavara mennyiben befolyásolta Ferenczy sorsának alakulását nem lehet pontosan tudni. Bár ezekben az időkben nem volt biztonságos az utcán tartózkodni, Ferenczy Béni nyughatatlan ember lévén rendszeresen eljárt otthonról. így tett a tragédia bekövetkeztének napján is. Nem sokkal hazaérkezése után telefon- hívás rázta fel a házaspár Jászai Mari téri lakását. Arról, hogy ki telefonált és miről szólt a társalgás, nincsenek pontos információink, Ferenczy ugyanis a beszélgetés közben rosszul lett és összeesett. A doktor vérvételből állapította meg a diagnózist: a szobrász agyát embólia érte. A forradalom időszakában a kórházba-vitelt nem volt könnyű megoldani, másnap Bernáth Aurél felesége, Pártos Alice közbenjárásával szállították a Fukács Kórházba, ahonnan később a Kútvölgyibe helyezték át, ahol egy évet és két hónapot töltött felesége állandó jelenléte mellett.37 A stroke következtében Ferenczy jobb oldala azonnal lebénult, szókincse pedig fokozatosan pár szavas szintre csökkent. Az, hogy szellemi valója, személyisége mennyiben sérült, illetve mi maradt meg belőle a némaságba burkolózó testbe zárva, sokáig a barátai számára is kérdéses volt. Idővel azonban világossá vált, hogy az idős mester képes befogadni az őt körülvevő világ rezzenéseit. Auditív szövegértése továbbra is friss maradt, értő módon hallgatta a rádiót magyarul, németül, olaszul, angolul, franciául. Nem csupán a mindennapi társalgást, de az összejövetelek alkalmával megindult magasabb röptű beszélgetéseket, felolvasott irodalmi műveket is értelemmel kísérte, a megindító eseményekre, műalkotásokra érzékenyen reagált.38 A beszédgyakorlatok azonban alapvetően sikertelennek bizonyultak, Ferenczy Béni élete végéig csupán néhány egyszerűbb szó kimondására volt képes. Használt szókincse mindössze pár tucat egy-, illetve két szótagú alapszóból állt. Néha váratlanul kibukkant pár hosszabb kifejezés, esetleg név, leginkább magyarul, esetenként németül és franciául, de általában mindenféle kontextus nélkül.39 Beszűkült, általánosan használt szókincsével azonban rövid időn belül különféle nyomatékok, hangsúlyok, elnyújtások, hangszínek segítségével egyre többféle bonyolult jelentést tudott kifejezésre juttatni. így az indirekt, non-verbális kommunikációnak hála közeli barátaival, de leginkább feleségével kicsit gördülékenyebben ment a barkochba-szerű közlésfolyamat. A beszédkészség elvesztése és az afáziás írásgyakorlatok sikertelensége lehetetlenné tette Ferenczy számára, hogy nyelvi úton fejezze ki gondolatait. Ezzel szemben rövidesen kiderült, hogy a vizuális nyelv továbbra is megmaradt számára.

Már a kórházban megkezdődött az az egy éves keserves munka, mely Ferenczy művészetének feltámadásához vezetett. Dominánsan jobbkezes művészként balját korábban csak akkor használta precíziós tevékenységre, ha a munka mindkét kéz használatát igényelte, ennek következtében a szélütés után egészen az alapoktól kellett kezdenie a művészi tevékenység újratanulását.40 Próbálkozásai sikeresnek bizonyultak, a papírra vetett káoszból hamarosan felismerhető formák bontakoztak ki, s idővel egyre jobb és jobb rajzok, akvarellek kerültek ki a keze alól. Így hamarosan képessé vált arra, hogy gondolatait és lenyűgözően kivételes személyiségét vizuális módon közvetítse a külvilágnak műalkotások formájában.

35 Réz (szerk.) 1984:100.

36 Környey 1977: 72.

37 Réz (szerk.) 1984:100.

38 Környey 1977: 73; Réz (szerk.) 1984:181; Gách 1966: 12-13.

39 Környey 1977:73.

1,0 Az, hogy művészetének ügyetlenebbik kezére való átültetése olyan sikeresnek bizonyult, Környey István szerint részben genetikai tényezőknek volt köszönhető. Béni bátyja, Valér ugyanis, bár szintén jobbkezes volt, de precíziós feladatok elvégzésére a bal kezét is tökéletesen tudta használni (Környey 1977: 71-72).

74