Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez 20. kép 21. kép A kapualjak közötti földszinti tér a közfalak kibontása után Elbontott kályhafülke alapozásának maradványa az E10 jelzésű (fotó: Csomortány Levente) helyiségben fotó: Csomortány Levente) folyosót szakaszokra osztó, az új folyosófallal egyszerre készült, fél téglányi vastagságú harántfal bekötésének nyoma vált láthatóvá.103 A folyosó hosszabb, déli szakaszának újjáépítését a folyosófalon feltárt festésrétegek is igazolják. Míg az északi, megmaradt három szakaszon lévő vakolt felületeken több rétegben korábbi festést - közöttük megégett felületet, valamint kvádermustrát - tárt fel a restaurátori vizsgálat, addig az újjáépített szakaszon a legalsó réteg egy enyves festésű, historizáló, drapp alapra felhordott, bordó színű, terülő, patronált minta volt.104 A déli szárny előtti emeleti folyosó végén jobbra található mellékhelyiségtől nyugatra egy, a déli szárny padlására vezető kisebb - később megszüntetett - melléklépcsőházat is kialakítottak. Szintén az 1903-as átalakítás során készült el a déli szárny mai nyugati része. A kelet-nyugati hossztengelyű, téglalap alaprajzú, nyílásaival dél felé tekintő, tornácra néző helyiség ebédlőként történő azonosítását a tőle északra található, a helyiség kibontott ajtaja fülkeborításának hátoldalán olvasható, ceruzával írott „konyha g ajtó” (konyha gang ajtó) felirat tette lehetővé. Ennek nyomán a 19. század végén szokásos építkezési sémát alapul véve elmondható, hogy a konyhától nyugatra eső helyiség cselédszobaként, az ettől északra található tér pedig valószínűleg kamraként szolgálhatott.105 Az ekkor épült ebédlőt a ház lakói a konyhától délre található - szintén díszes mennyezetfestéssel ellátott - folyosóról, míg a kiszolgáló személyzet tagjai a konyha déÜ falán lévő - korábbi ablakból átalakított — ajtón át közelíthették meg. Az ebédlő déli homlokzata előtt négy téglaoszloppal, az oszlopok között falazott mellvéddel megépített tornác állt, (6. kép) amelyet vörös szegélyes, szürke mezőkkel kialakított - a kutatás idejére hiányossá és töredezetté vált - terrazzo burkolat borított. A mezők közül a középsőben vörös és fekete szárú, nyolcágú csillag, míg az oldalszakaszokon körre fűzött és körbe írott ornamentális minta díszítette a mezők közepét.106 Az ebédlő és a tornác fölé egy teraszt, míg a déli szárny északnyugati részére, az oda beépített, új poroszsüveges födém fölé egy kisméretű, második emeleti lakrészt építettek. (19. kép) Az utóbbit a szárny nyugati oldala mellé, a kibontott klasszicista nyíláskeretek felhasználásával kialakított lépcsőn át, kívülről lehetett megközelíteni. A korábbi épületszárnyra felhúzott második emeleti rész déli fala Fachwerk (fagerenda vázas, tégla kitöltőfalas) rendszerrel készült el. 103 E falak beépítésével tehát, amennyiben nem alakítottak ki ajtónyílásokat, a folyosó tényleges funkcióját megszüntették, és a folyosó déli szakaszát olyan, kisebb kiszolgáló helyiségekre osztották fel, amelyeket csupán a keleti szobasor szomszédos helyiségei felől lehetett megközelíteni. 104 A Pajor-kúria belső dekorációinak feltárása kapcsán lásd jelen kötetben B. Juhász Györgyi és Lángi József tanulmányát [a szerk. megjegyzése]. 105 Az E25 jelű helyiség nyugati falának északi szakaszán lévő felülvilágítós ablak talán még a déli szárny eredeti kiépítésével egy időben készülhetett, ám a kivitelezés közbeni bontását követően annak részletesebb vizsgálata nem volt lehetséges. 106 Ennek a tornácnak az 1930 körüli állapotát mutatja egy képeslap (Ürmös (szerk.) 2004: 29). Ezen a kutatás megkezdésekori állapothoz képest eltérést jelent, hogy a tornác mellvédjének középső nyílása két oldalán még egy-egy olyan íves mellvédfal található, amely 2011-ben már nem létezett. Eltérést jelent továbbá, hogy a tornác három oszlopköze közül a keletiben a maival megegyező módon ablak, a középsőben ajtónyílás volt (amelyet később befalaztak, és a mai ajtót csak 1986-ban alakították ki), illetve a nyugati homlokzatszakaszon ekkoriban még nem nyílt ablak (a mait csak 1986-ban készítették). A második emeleti szinten, a déli homlokzaton - ott, ahol 2011-ben a második emeleti helyiségcsoportba nyíló ajtó volt -, a képeslap ábrázolása alapján az 1930-as években még egy sokosztatú ablak - esetleg műteremablak - nyílhatott. Az ettől keletre eső nyílások akkori állapota a fotóról nem ítélhető meg. 39
