Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Csomortány Levente - Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete - A falkutatás eredményei Miután az épületet államosították, a járási tanács, illetve a rendőrség használatába került.73 1982-ben már a járási földhivatal mellett a munkásőrség és a városi tanács egyes részlegei találjuk itt. A két kapualj között 1986-ig a helyi Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) irodái működtek, amelynek a helyén ezt követően a TSZKER zöldségboltját alakították ki. 1986-ban a földszinten a Földhivatal bejárata, valamint a Munkásőrség bejárata és raktárai, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront, illetve más szervezetek helyiségei, az emeleten pedig a Földhivatal és a Munkásőrség irodái helyezkedtek el.74 A rendszerváltást követően a földszinten a Magyar Demokrata Fórum székhelye kapott helyet. A korábban említett zöldségbolt helyén utoljára a város művészeti iskolája működött. Az emeleten a hivatalok kiköltözésével (2006 körül) ideiglenesen ismét a rendőrség munkatársai dolgoztak, majd az ő levonulásukat követően az épület az 2011-ben megkezdett átépítéséig használaton kívül állt. Ekkori állapotát a Lászay Judit és László Csaba által készített - korábban már említett - műemléki dokumentáció fényképanyaga örökítette meg. A teljeskörű felújítást és bővítést követően pedig a Ferenczy Múzeum központi kiállítóhelye nyílt meg itt 2013. június 28-án. Az épület építéstörténete A telken álló első épület, 18. század A mai épület feltehetően legkorábban elkészült szárnya az északi, bár az épület kutatása75 során a szerkezetből egyértelműen datáló értékű jelenség nem került elő. Ennek legkorábbi épületként, illetve házrészként való meghatározása a többi épületrészen megfigyelhető, datálást lehetővé tevő formai jegyekből, az épületrészek egymáshoz való viszonyából — tudniillik az északi szárny épült egyedül telekhatárra, míg a többi már egyértelműen ehhez kapcsolódott -, valamint a város egy 18. század második felében készült térképe alapján történt. Mindezeken túl egyedül ebben a szárnyban leltük fel korábbi, elbontott belső térszerkezet nyomait. (8-10. kép) Ez az egyemeletes ház mély alapozással épült. Az északi telekhatáron álló épület hosszanti főfalai egymással párhuzamosak voltak. A keleti falat az utcavonalhoz igazították, míg a telek nyugati határa a szárny jelenlegi nyugati falával volt azonos. Az egykori épület utcai homlokzatának jelentős részét, valamint a déli homlokzat keleti szakaszát a mai északi kapualjtól délre álló utcai szárnnyal történő összeépítés során elbontották, így annak elméleti rekonstrukciójához nem rendelkezünk megfelelő információval. (11. kép) A szárny északkeleti helyiségének keleti falán, a feltöltés alatt a helyiség beboltozását megelőző állapothoz tartozó, alacsony áthidalóval megépített nyílás záradékindítása, valamint a boltozati középpillér két oldalán korábbi nyílások kávái kerültek elő. Mivel a helyiség keleti falát egy későbbi átépítés során a mai ablakok parapetjeinek a magasságáig visszabontották, a nyílások egykori funkciója (fülkés ablak, ajtó, esetleg üzletportál) ma már nem határozható meg. Az északi homlokzaton, a földszinten biztosan nem voltak nyílások, és az emeleten ma itt nyíló ablakok is csak később, a 19. század végén, illetve a 20. század első felében lehettek kialakítva. Az északi hosszfőfalon látható egyetlen -jelenleg befalazott - nyílás a földszinti északkeleti helyiség északi falának középszakaszán került elő. Ez az épületben feltártak közül az egyetlen, amelynek az áthidalója a falakkal megegyező módon kőből épült. Az alacsony és keskeny nyílás elhelyezkedéséből és méretéből adódóan fűtőnyílás, vagy a mainál jóval mélyebben fekvő járószinttel számolva szellőzőablak, esetleg konyhai ürítőnyílás lehetett.76 Ennek az épületrésznek a déli homlokzatán a földszinten, a kapualjtól nyugatra eső szakasz maradt meg közel eredeti állapotban, az eredeti nyílásrendszerének nyomaival együtt. A kapualjat követő első ablaktengelyről - a befoglaló falazat erős átépítettsége miatt — nem állapítható meg, hogy ott korábban létezett-e nyílás. A következő két tengelyben feltehetően egy-egy ablak vagy ajtó lehetett. A déli homlokzat földszintjének nyugati szakaszán egy, a teljes falszélességet átfogó, téglából épített boltöv található. Ez az ablak parapetmagasságában húzódó, és az ablakkávától a falsarokig terjedő heveder a szélességi és magassági adatai alapján valószínűleg egy külső kemence, esetleg 73 Dercsényi (szerk.) 1958: 83; MEJ 1960: 303; Horler 1960: 82. Az adatok kissé ellentmondóak, az épületet egyidejűleg említik a rendőrség és a járási tanács székhelyeként is. 74 Tóth 1980: 47; FK TT, Ltsz. 07024,22206,22612,22663,27049,23371,23372,38273. 75 Az épület műemléki kutatását 2011-2012-ben Csomortány Levente művészettörténész, Gömöry Judit művészettörténész és Rozmann Viktor építész, művészettörténész végezték. A kutatás és a dokumentálás során felhasznált felméréseket Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár építész tervezők bocsátották rendelkezésre. A rajzi mellékleteket pedig Deli Sándor és Hernyák Emese építészek készítették. 76 Mivel a nyílás telekhatáron található főfalban nyílott, azért a két szomszédos telek együttes használatát, esetleg az épület megépültét követő telekmegosztást feltételezhetjünk. 1808 előtti értékelhető részletességű, telekosztást is ábrázoló térkép nem áll rendelkezésre a területről, ezért e kérdés jelenleg nem válaszolható meg egyértelműen. 28
