Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez vizsgált utcarész a többi korabeli térképhez hasonlóan sablonosán jelenik meg,24 az 1767-1779 közöttin25 azonban érdekes részleteket figyelhetünk meg. (1. kép) Egyrészt, a többitől eltérően szerepel rajta a Pozserovacska-templom, a valóságnak megfelelő elhelyezéssel. Másrészt, a templommal egy háztömbben egy olyan telek látható, amely nagyon hasonló formát mutat a vizsgált épület későbbi, az 1808-as térképen biztosan azonosítható telkével.26 (2. kép) Jellegzetes formáját az a délnyugati bemetsződés adja, ahol a szomszédos szerb temető csatlakozott, és ez fedezhető fel a Kneidinger-féle térképen is. Az adott telken a föld- mérnök két épületet ábrázolt, és nem kizárt, hogy ezek az általunk vizsgált épület 18. századi elődjeivel feleltethetőek meg.27 Ezt valószínűsíti az is, hogy a város 1808-as telekfelmérési térképén28 a vizsgált telek környezete nagyon hasonló: a tőle nyugatra eső terület még ugyanúgy beépítetlenül látható, mint a Kneidinger-féle térképen. A 18. század végén a vizsgált telektől közvetlenül délre és nyugatra még nem álltak épületek, hanem utca és tér volt. Ez nyugatról a földrajzi viszonyokkal magyarázható (domb), tőle délkeletre alakították ki a Pozserovacska-templomhoz tartozó temetőt, délről pedig a beépítetlen területet valószínűleg utcaként használhatták, amely - többek között - a temető megközelítését tehette lehetővé. A fentebb említett 18. századi 725-ös helyrajzi számot Szentendre város 1808-ban, a háromkötetes telekkönywel egyidejűleg készített térképén már nem azonosíthatjuk az általunk vizsgált telekkel.29 Az 1787-es összeírás adataival összevetve megállapíthatjuk, hogy a házszámok egy része - főként az alacsonyabb számok - azonosak az 1808-as térképen, telekkönyvben szereplő számokkal. A magasabb házszámoknál egyre nő az eltérés. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az 1787 és 1808 között eltelt idő alatt új telkek alakultak (esetleg régi telkeket osztottak meg), amelyeknek a számozását beillesztették a telekbejárási sorrendbe. A Lovcsánszky-család tulajdonában az 1787-es összeírás szerint összesen három belvárosi ingatlan volt (a 725-ös, a 140-es és a 141-es telkek), a család nevét azonban az 1808-as telekkönyvben már nem találjuk.30 A ma két helyrajzi számon nyilvántartott Kossuth Lajos utca 5. számú épület helyrajzi száma 1808-ban már 737 volt (2. kép), azonban a telek formája a mai telekhatárokkal nagyjából megegyezett. Tulajdonosa a telekkönyv felvételekor (és a hozzá tartozó térkép készítésekor) Pajor Gáspár volt.31 A fenti, 18. századra vonatkozó adatokat Lovcsánszky Ilona személye révén köthetjük az épülethez. Pajor Gáspár 1798-ban vette feleségül őt. A férj a Gömör megyei Királyiban született 1766-ban, vagy 1767-ben. Pesten tanult jogot és orvoslást, diplomát azonban 1795-ben orvosként szerzett. Érdeklődött az irodalom iránt, fordított és maga is írt, de nevét az irodalomtörténetbe a Kármán Józseffel együtt alapított és szerkesztett, rövid életű Uránia című folyóirattal írta be.32 Szentendrén városi orvosként dolgozott egészen 1840-ben bekövetkezett haláláig. 1. kép Andreas Kneidinger Szentendre térképének részlete, 1767-1779 között (MNL OL, SÍI No. 830:71) 24 MNL OLT, SÍI No. 36. 25 MNL OLT, SÍI No. 830:81. 26 Az 1808-as térkép: FEMÚZ, Ltsz. 74.651.1. 27 A térképet (MNL OL T, SÍI No. 830:81) az Országos Levéltárban csak a rossz minőségű digitalizált formában lehet kutatni, melyen az egyes épületek kontúrja elmosódott. 28 FEMÚZ, Ltsz. 74.651.1. 29 Az 1808-ban készített térképen ugyanis a 725-ös számot telek a Pozserovacska-templom és temető mögötti (a mai Római Várkert utcára eső) részen található. FEMÚZ, Ltsz. 74.651.1. Lásd a 2. képet. 30 A Lovcsánszky-család 1787-ben három ingatlannal rendelkezett: MNL PML, V.303.C.57, 43: „725: d. Marci Lovcsánszky allodium et popina detto 140 detto 141”. MNL PML, V.303.C.57,10: „140: d. Marci Lootsanszky de Schustra fornbt detto 141 detto 725”; „141: detto detto domus habitat detto 140 detto 725”. Az 1808-as telekkönyvben a Lovcsányszky-család neve már nem szerepel. MNL PML, V.307.C.1,1-3. kötet. 31 MNL PML, V.307.C.1, III. 737. FEMÚZ, Ltsz. 74.651.1. 32 Pethő-G. Sin 1990: 91. 19
