Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Pilis és A Dunakanyar — Tájhasználat, településszerkezet Rácz Tibor Ákos Az Árpád-kori települési formák változásai és terminológiája* Bevezetés A honfoglalás után a magyarság gyorsan alkalmazkodott a Kárpát-medence természetföldrajzi viszonyaihoz. Az új hazában a továbbra is jelentős állattenyésztés mellett megélhetésének alapja a földművelés volt. Az Árpád-kori magyar társadalom rendkívül kisszámú elitjét, az egyház tagjait és a katonáskodó népcsoportokat leszámítva a lakosság döntő többsége mezőgazdaságból tartotta fenn magát. A kézművesség és a kereskedelem ebben az időszakban nem érte el a mezőgazdaság fontosságát, ezt jól tükrözi a városias települések, valamint az árucsere hiánya és az agrárgazdaságra specializálódott falusias telepek túlsúlya. A magyar falurendszer megszületését és korai fejlődését történész, régész szakemberek generációi vizsgálták. Üj eredményeket ezen a téren az eddig még kiaknázatlan régészeti források értékelése hozhat. A nagy felületű régészeti feltárások és intenzív terepbejárások a középkori anyagi kultúra, építészet és nem utolsó sorban a települési formák változásainak megismerését teszik lehetővé. A településtörténeti kutatások a késő középkor időszakára vonatkozóan már meg tudtak határozni egyes régiókra jellemző, sajátos szerkezetű falu típusokat.* 1 Az Árpád-kor települési formáinak tudományos igényű elkülönítése, leírása ugyanakkor az elmúlt évtizedekben tett lépések2 ellenére is máig megoldatlan feladat. A honfoglalást követő évszázad és a számtalan gazdasági-társadalmi átalakulássaljellemezhető 13. század települési struktúrái különösen fontosak a kor átalakulási folyamatainak megértésében. Az Árpád-kori településhálózat és a települések belső szerkezete az eltérő társadalmi és gazdasági berendezkedés miatt gyökeresen különbözött a késő középkori falvakétól. A korai időszak megtelepedési formáinak megismerését nehezíti a vizsgálatba vonható írásos emlékek szinte teljes hiánya.3 Éppen ezért a régészeti forrásanyag megkerülhetetlen a településtörténeti vizsgálatok során. Jelen tanulmány az Árpád-kori települési formák sajátosságait egy régészetileg jól kutatott mintaterületen, a középkori Magyarország központi részén elhelyezkedő természetföldrajzi kistájon, a Pesti Síkságon vizsgálja.Területünk része az Árpád-korban kiemelt gazdasági, közigazgatási és kulturális szerepet játszó, vagy egyházi funkciót betöltő központok vonzáskörzetének, az úgynevezett medium regni-nek. A régió falusias településeinek vizsgálata az ország hatalmi központjában lejátszódó gazdasági-társadalmi folyamatok jobb megértését teszi lehetővé. Az elmúlt 15—20 év infrastrukturális fejlesztéseit Pest megyében is intenzív régészeti kutatások előzték meg. Az MO-s autópálya nyomvonalán végzett, kiterjedt felületű feltárások alapján lehetőségünk nyílik több, egymás közvetlen közelében elhelyezkedő Árpád-kori településrészlet települési képének összehasonlító elemzésére.4 A települési egységek kisajátítási határon * A tanulmány az OTKA 104533-as számú, víz átalakulás évszázadai - települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8—11. században című kutatási program keretein belül készült. 1 Holl Imre az 1980-as években összegezte az addigi eredményeket (Holl 1985). A késő középkori falvak morfológiai típusait Pálóczi Horváth András rendszerezte (Pálóczi 2006). A késő középkori telepkutatásokról pedig összefoglalóan legutóbb Pusztai Tamás írt (Pusztai 2010). 2 Összefoglalóan: Takács 2010: 14-18. ? A Pesti Síkság településeire vonatkozóan különösen kevés adat maradt fent (Bártfai 1938). Az Árpád-kori viszonyok rekonstruálásához elég nehéz figyelembe venni olyan forráscsoportokat, mint például az adóösszeírások, vagy az újkori térképi ábrázolások, amelyeket a késő középkori falutípusok elkülönítésére sikeresen alkalmaznak. 4 A nagyobb lelőhelyek feltárásának legfontosabb adatait az ásatásvezetők egy színes, térképmellékleteket és leleteket is közreadó kiadványban ismertették: Tari (szerk.) 2006. A nagy felületű feltárások tanulságairól az MO-s autópálya feltárások koordinátora számolt be: Tari 2010. Az MO-s autópálya feltárások Árpád-kori emlékeit ismertető előzetes közleményben röviden már érintettem egyes településszerkezeti sajátosságokat: Rácz 2010. 161
