Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Pilis és A Dunakanyar - Tájhasználat, településszerkezet 1211 prépOKti határ 1290 felhévizi határ 1355 királynéi határ Gercse Hidegkút a / A * „ zx A ÍM ^ ** „ 'Q'SE^ß-ß-ko X =% (MOGXOFtOS-HEG'y) I % í nS n r £ .«uza\af&hegye£X 1 OBUD& 1. kép Az Óbuda környéki határjárások és településtopográfiai rekonstrukció Györffy György nyomán (ÁMTFIV.681) A megyeri malomra vonatkozó újkori adatok A pilisi apátság megyeri malma az újkori dokumentumok tanúsága szerint a 16. század végéig, majd a 17. század végétől a 19. századig folyamatos használatban állt. A kolostor javait és az apáti címet a szerzetesek elmenekülését követően a váci püspökség kapta meg. A püspökség 1580 körül készült urbáriumához fűzött kiegészítésben Békásmegyert csak felsorolásszerűen említik.57 A török adóösszeírásokból ugyanakkor tudjuk, hogy a 16. század folyamán a falu egy darabig még nem pusztásodott el, és a malomnak is működnie kellett, mivel a kerekeinek használatából származó jövedelem 1562-ben egy összeírásban még szerepelt.58 A 17. századból kevés adat ismert: 1669-ben a békásmegyeri templom építéséről tudunk.59 A falu valamikor a század második felében, a Buda környéki harcok nyomán válhatott pusztává, mivel Bél Mátyás leírása 57 A püspökség nyilván a török ellenőrzés miatt nem húzhatott jövedelmet e településekről, de erre vonatkozó igényét ilyen módon is kifejezésre juttatta. Az 1541 után, a nógrádi várba menekülő váci püspök 1686-ig bírta az apáti címet. Az urbárium a Hont megyei Marót és Szántó, valamint a Pozsony megyei Csákány birtokokat részletesen leírja, ezt követően azonban csupán megjegyzi, hogy ,,[h]aec quoque possessiones ad abbatiam Pilisiensem pertinent. Zantho [tudniillik Pilisszántó], Demes, Kewrtwytho, Békás megyer, Kalocz, Zentendre.” A váci püspökség, a pilisi és a ludányi apátság birtokainak urbáriuma (1578. május 8.): Maksay (szerk.) 1959: 639-662. Az apátság javaira vonatkozó bejegyzések (Bona abbatiae Pilisiensis) 1583-1584 folyamán készültek. Későbbi urbáriumokban is csak a Hont megyei - MNL OL, UC 11:49 (1605) illetve a Pozsony megyei - MNL OL, UC 8:15 (1660), UC 99:64 (1680) - birtokok bukkannak fel. 58 Káldi-Nagy 1985. Az 1546, 1559, 1562, 1580, 1590-ben készült szandzsák-összeírások adatait összesíti. Megyer népessége nagyjából 30—50 háztartás között ingadozott. 1588-ban magyar dézsmajegyzékben is szerepel hét portával (Szakály (szerk.) 1995: 63). Ugyanakkor az apátság Esztergom megyei birtokai már az 1570-es szandzsák-összeírásban elpusztult faluként szerepelnek (Fekete 1945: 46,159). 59 Borosy (szerk.) 1984: Nr. 1352 (1669). 151
