Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Pilis és A Dunakanyar — Tájhasználat, településszerkezet Ferenczi László - Laszlovszky József Középkori utak és határhasználat a pilisi apátság területén Bevezetés A pilisi apátság a középkori Magyarország egyik legfontosabb kolostora volt, a ciszterci rend hazai apátságai közül pedig minden bizonnyal az egyik legjelentősebb. Királyi alapításként és a korai uralkodói központok közelében fontos szerepet játszott a hatalmi reprezentációban ugyanúgy, mint a szerzetesrend hazai történetében. Bár a kolostor épülete és levéltára nem maradt fenn, a 19. század vége óta folyó történeti és régészeti kutatások alapjaiban tisztázták az apátság életének fordulópontjait és a középkori Magyar Királyság történetében betöltött szerepét. Békefi Rémig, a ciszterci rend történetének egyik legfontosabb kutatója, az apátságot feldolgozó monográfiájában az 1184 és 1541 közötti időszak történéseit részletesen tárgyalta munkájának első kötetében,1 és ezzel a kitűnő munkával megalapozott minden további kutatást. A Gerevich László által vezetett régészeti feltárások pedig felszínre hozták a kolostor épületegyüttesének legnagyobb részét, és így a régészeti és építészeti emlékanyag egy része az 1970-1980-as évektől kezdődően vált ismertté.2 Ugyanakkor az elmúlt időszakban több olyan feldolgozás is napvilágot látott, amely egyes részeiben alapvetően megváltoztatta az eddigi elképzeléseinket az apátságról, illetve amelyek lényeges, új információkat tártak fel. A régészeti feltárásokból származó leletanyag szisztematikus feldolgozása,3 majd pedig a Gertrud királyné halálával és temetkezési helyével kapcsolatos tanulmányok,4 amelyek a merénylet 800 éves évfordulójára megjelent tanulmánykötetben jelentek meg, fontos új eredményeket közöltek, és ezek az apátság középkori helyzetének és szerepének az értékelését is módosítják. Ezekben az új feldolgozásokban viszonylag kevesebb szó esett a kolostor középkori birtokairól és tájhasználatáról. A Pomáz-Nagykovácsi-puszta területén található középkori épületegyüttes romjainak azonosítása5 és az ott folyó újabb régészeti kutatások ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy az apátság középkori gazdálkodása és határhasználati rendszere még számos, eddig ismeretlen forráscsoporttal (régészeti és tájrégészeti emlékek, középkori épületmaradványok) megvilágítható, feldolgozásuk számos ponton kiegészíti, módosítja eddigi ismereteinket. A jelen tanulmány éppen emiatt két kérdéskört vizsgál meg részletesebben. Egyrészt a középkori forrásokban említett utak elhelyezkedését és korát, másrészt a kolostor központi birtokrészéhez tartozó területek azonosítását és hasznosítását. Mindkét esetben központi szerepet kapnak a területről fennmaradt középkori határjárások, és ezeket vetjük össze az utakra vonatkozó újabb kutatási eredményekkel és a kora újkori perekből kirajzolódó topográfiai adatokkal. 1 Békefi 1891-1892:1. kötet. 2 Gerevich 1977; Gerevich 1985a; Gerevich 1985b; Gerevich 1987. Ezek újabb értelmezése: Benkő 2007; Benkő 2008; Takács 2007; Havasi 2008; Bárány 2013. 3 Holl 2000. 4 Majorossy (szerk.) 2014; Benkő 2014; Laszlovszky-Szentpétery 2014. 5 Laszlovszky 2009. 103
