Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben
42 Gócsáné Móró Csilla kívülről írt latin nyelvű kezelési feljegyzés, ami szerint: „legyen másolat és adassák Blaskovich úrnak”.7 Mivel az egy év múlva, II. Rákóczi Ferenc hadbiztosa által írt levél a család levéltári anyagában található, és Blaskovich Sámuelnek, Esztergom vármegye szolgabírájának szól, bizonyosra vehető, hogy a korábbi iraton is őt jelzik. Rákóczi államában a főúr és a köznemes általában nagyobb lehetőségekhez jutott, mint amelyekkel a Habsburg-birodalom rendszerébe vont országban élhetett. A változásokra kész köznemesség előtt megnyílt az út az államvezetés legfelsőbb fórumaira. Körükből került ki a fejedelem diplomáciai kara, fiaikból nevelődtek az új állam katonai és politikai vezetői. Az új államszervezet központi testületének tagjai egytől-egyig művelt nemesek, kik tanultságukkal, látókörükkel messze kiemelkedtek osztályos társaik közül.8 A nagy változásokat átélő réteg a köznemesség volt, amit műveltség-, vallás- és politikai meggyőződésbeli különbségek osztottak meg. A tanult, felkészült, nyelveket beszélő, vállalkozó szellemű nemesek vékony rétegével szemben nagy tömeget jelentett a tudományban, a politika és a hadviselés művészetében járatlan köz- és kisnemesek sokasága.9 A Blaskovich család 18. század elején élt tagjai e vékony rétegbe sorolhatók, akiknek sorsa, életútja is alátámasztja a szakértői megállapításokat. Blaskovich Sámuel (1680 k.-1737) mint jogvégzett nemes a Rákóczi-szabadságharcban döntő szerepet játszó művelt nemesi réteggel rokonítható, amelynek fontos szerepe volt az új központi intézkedések helyi megvalósításában. Az új állam nem kis munkát adott a vármegyéknek, és a közigazgatás legalsó szintjén a vármegyei apparátus nélkülözhetetlen volt. A fejedelem a katonaság ellátására élelmiszeradót vetett ki, s az 1704. február 15-én kiadott „A katonaság ellátásnak rendje” szerint elrendelte: a megyék falvanként írják össze, hányán szolgálnak az ezredekben, hányán maradtak otthon. Számba véteti ekkor a labancok lefoglalt jószágait is; az úgynevezett fiskális birtokok majd a szabadságharc jelentős gazdasági alapját adják. Az ország gazdasági irányítását megszervező fejedelem a hadak szükségleteiből kiindulva terményösszeírást végeztet a megyékben a katonaság élelmezésének biztosítására.10 Erről tanúskodó iratot kap Esztergom vármegye szolgabírájaként 1704. december 8-án Blaskovich Sámuel. A fejedelem hadbiztosa felszólítja: mindenféle ingó javat, gabonát, főzelékfélét és konyhai veteményt, amit ugyanennek a megyének kebelén belül fel lehet lelni, akár kincstári vagyon, akár nem, gyűjtse össze és foglalja le.11 Sámuel tisztsége és házassága révén kapcsolatba került 7 AR IX. 120-121. 8 R. VÁRKONYI 1989c. 282-283. 9 KÖPECZI-R. VÁRKONYI 2004.343. 10 KÖPECZI - R. VÁRKONYI 1976.137-139. SzMLT F: 2. N: 4. Bottyán Jánossal. Ismeretes, hogy Rákóczi híres generálisa császári szolgálatban kezdte katonai pályafutását végvári lovas vitézként. 1699-ben, mikor már híres „törökverő” katona volt, megházasodott. Vérrel szerzett jó nevének köszönhetően gazdag nőt vett feleségül. Miután 1683. október 21-én Esztergom a török alól felszabadult, ide költözött családjával, s a vár lovasságának főhadnagya lett. 1692-ben már ezredesi rangot szerzett.12 A karlócai béke után visszatér Esztergomba, ahol 1688 óta városi házzal bírt.13 Bottyán már ekkor igen vagyonos ember. Részben feleségei pénzén, részben a török háborúban megszerzett vagyonon vásárolt zálogbirtokokat. Az 1690-es években kereskedelmi vállalkozásban kamatoztatta kapcsolatait, marhakereskedéssel és pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. Széles látókörét nemcsak sikeres gazdasági vállalkozásai igazolják, hanem az is, hogy 1698-ban 3000 forintot ajánlott fel az esztergomi városi templom restaurálására, a nyitrai főgimnázium létesítésére pedig alapítványt tett.141703- ban Koháry István császári és királyi tábornok őt bízza meg a kurucok elleni lovasezred toborzásával. A következő évben már Rákóczi mellett találjuk. Blaskovich Sámuel és „Vak Bottyán” kapcsolatáról tanúskodik a generális saját kezű aláírásával ellátott, dátum és pecsét nélküli levél, amely a szolnoki levéltárban található: „ Tekintvén Nemzetes Blaskovich Sámuel országunk hívsége mellett sok rendbéli karainak szenvedését, úgy annyira, hogy minden jószága, gabonája esztergomi labanczok által elprédáltatván, (...) lehessen magának kenyere, rendelem, hogy Nemzetes Keresztessy Imre Szolgabíró Űr adjon ő kegyelmének fiscalis gabonábul 12 mérő gabonát. ”15 Blaskovich Sámuel a Rákóczi-szabadságharc idején Esztergomban vitt vármegyei szolgálatot. Rákóczi államalapító munkája során mindent megtett azért, hogy a nemesség hagyományos politikai fórumát, a vármegyét is közvetlen irányítása alá vonja. Saját embereit helyezte a vármegyei tisztségekbe.16 Sámuelt nem kellett szolgabírói tisztségéből elmozdítani, mivel Bottyánnal való kapcsolata lehetővé tette maradását. Ráadásul Esztergom csak nagyon rövid ideig volt kuruc kézen annak ellenére, hogy a fejedelem stratégiai jelentőségűnek tartotta Esztergom elfoglalását és birtoklását. Nagy erőfeszítéseket tett e város bevételére, amire 1706. augusztus 5-én adta kia parancsot. A kezdeti sikereket kudarc követte, szeptember 5-én már ismét labanc kézen volt a vár.17 12 THALY 1865.27-29. 13 VILLÁNYI 1892.364; HECKENAST 2005.78-79. 14 AR IX. 49,55-57,67-70. 15 SzMLT F: 2 N: 5. 16 KÖPECZI - R. VÁRKONYI 2004.343. 17 Uo. 313-317. 11
